Rágörcsölés! Hogyan ne görcsöljünk rá a babatémára?

Sziasztok!

Gondoltam megosztom a történetem befejezését, hátha ezzel segítek annyi rágörcsölő sorstársamon. Még emlékszem, milyen nehéz volt ez az időszak és itt a GYKn általában nem tudjuk meg a történetek végét, ezért olyan eredménytelennek tűnnek a tanácsok. De itt egy befejezett történet, hátha erőt merít belőle valaki.

Szóval akkor májusban már nagyon rágörcsöltem, minden gondolatom a baba volt. Rá 2 hétre pozitívat teszteltem, emlékszem sírva fakadtam a munkahelyi wcben. Megvolt a hatalmas hírközlés a párommal, ő is sírt örömében. Aztán mentünk a dokihoz, együtt, boldog voltam, csacsogtam össze-vissza. És a doki közölte, hogy nem lát semmit! Abba a pillanatban emlékszem, csak arra tudtam gondolni, hogy "nézze meg jobban, biztos ott van ő valahol", de mondta a doki, biztos elvetéltem. Aztán csináltunk vértesztet ami ezt alátámasztotta. Igaz, csak pár napig volt velem a babám és még el sem kezdett távozni a vérzéssel (borzalmas érzés, hogy kvári egy halott baba van benned) de az az érzés maga volt a pokol. Pont hatalmas családi összejövetelre mentünk, alig tudtam tartani magam.

És utána valahogy eltört valami. Csak sírtam és sírtam, borzalmasan magam alatt voltam, hetekig-hónapokig. Nem volt jó semmi, a párom se tudott segíteni (ő is azért kikészült rendesen), mindenen csak sírtam. És persze mindenki körülöttem terhes lett, első próbálkozós hónapban, többedik gyerekkel...

Aztán úgy 2 hónap után azt mondtam magamnak, hogy már bocsánat, de lesz*rom mi lesz. Elegem van a depresszióból, a rágörcsölésből, a rosszkedvűségből, hogy mindig bosszúból részegre iszom magam amikor megjön, hogy állandóan méricskéltem és tervezve voltunk már csak együtt stb. Olyan volt ez az egész mint egy betegség, amiből már ki akartam gyógyulni. Eldöntöttem, hogy nem görcsölök rá többet és majd egyszer úgyis terhes leszek, ha 5 év múlva akkor 5 év múlva.

Vettünk egy macskát, hogy "kiélhessem" dajkálási vágyamat. Tudom olcsó vigasz, de úgy éreztem egy kiscica pótolhatná a baba utáni vágyamat. Illetve épp akkor költöztünk be az új házunkba, tehát nagy volt az öröm.

Hiszitek vagy sem, 3 hét múlva pozitív volt a teszt. :-) Megjött időre, de olyan semmilyen vérzésem volt és sokáig tarott. Barnás, enyhe, hol volt hol alig volt. Amikor teszteltem, majd kiugrott a szemem. 3 tesztet is ellőttem. Mikor kiléptem a fürdőből, a párom meglátott és azt mondta mintha szellemet láttam volna, úgy néztem ki. Szóval ennyit a bejelentésről. :-) Azóta már 9 hónapos a kislányunk, aki szemünk fénye és a legjobb dolog az életünkben.

Érdekesség még, hogy pont akkor fejeztünk be egy méhpempő kúrát, talán ez is hatással volt a teherbeesésre.

Tehát összességében nekem a totális feladás jött be (igaz ehhez meg kellett járni a poklok poklát) és talán a méhpempő.

Remélem segítettem a történetemmel valakinek és talán sikerül neki is más szemmel látnia a teherbeesési mizériát.

Sok sikert és mielőbbi babásodást Mindenkinek!