Nagyon kell akarni, hogy jöjjön, vagy nem kell görcsölni és nem kell rá gondolni? Melyik módszer válik be?

Hát nincs erre egyértelmű magyarázat, mind kettőnek van előnye is és hátránya is. Létezik a "tudományos" típus aki előre készül testileg lelkileg. Vitaminokat szed, minden féle tesztekkel, hőmérővel bástyázza körül magát. Minden gondolata a leendő terhesség körül forog, ha 2-3 hónap alatt nem sikerül, akkor teljesen kétségbe esik. Nem mondom, hogy nehezebben esik teherbe, de néhány hónap sikertelenséget is nagyon rosszul él meg. Van a "laza" típus aki, aki annyit tud a terhességről, hogy kell hozzá egy petesejt és egy hímivarsejt és nagyjából 9 hónapig tart. Azt is csak sejti, hogy mikor lehet peteérése, de nem izgatja különösebben, hogy ez tegnap volt, vagy csak holnap lesz. Általában hamar teherbe esik, illetve egy sikertelen hónap után legyint egyet, hogy majd jön a következő. Az lenne a jó, ha az ember a két típus között tudna lavírozni és azt az énjét tolná előtérbe ami éppen az adott helyzetben szükséges.

Nekem azok tanácsadói tábora volt nagyobb akik azt mondták hogy ne is gondoljak rá, ne foglalkozzak vele!

Nekem is azt tanácsolta az orvosom, hogy nem szabad rajta görcsölni, mikor 6 hónap sikertelen próbálkozás után felkerestem, rá 2 hónapra öszzejött a baba. Persze, ha az ember nagyon vágyik már a babára, hiába mondják, hogy ne görcsöljön ezen, mert úgyis ekörül forog minden gondolata, legalábbis én így voltam vele. Nyugi a baba tudja mikor kell jönnie és jönni fog ne aggódj!