Hogyan közöltétek a nagy hírt?

Tegnap 22.24-kor írtam, lemaradt a reakció. :) Nálunk szerencsére mindenki jól reagált, a szüleimnek ő az első unokájuk, anyósoméknak már előbb született egy kislány, és csak annyi volt a "bajom" velük, hogy mikor kiderült, hogy fiunk lesz, akkor úgy éreztem, hogy a mi gyerekünket előrébb valónak tartják, mint a kislányt. Mintha olyat is mondtak volna páromnak, hogy te legalább tudtál fiút csinálni - vagy legalábbis így jött át nekem. Remélem, hogy csak mi hallottunk ilyet, sógoromék nem.

Mi is csak azt vártuk meg, hogy jó helyen van-e beágyazódva, és van-e szívhang. Tovább szerintem nincs értelme várni. Ha megmarad a baba és nincs gond, úgyis megmondjuk. Ha mégis történik valami, és mondjuk elvetélek vagy meg kell szakítani a terhességet, azt úgysem tartottuk volna titokban.

Utolsónak: megértem, hogy felkavart, nem szép, ha valaki nem tud örülni, mert a hagyományok, amelyekhez ragaszkodik, megakadályozzák ebben.