Kedves lombikos anyukák, lombikos kismamák, és akik lombik előtt állnak, van kedvetek megosztani véleményeteket?

Szia Kedves Kérdező!

Nálunk a férjem miatt nem lehet baba. Borzasztó lelki kálvárián mentünk át és ráadásul pont az esküvőnk előtt derült ki, hogy a párom meddő és nem lehet rajta segíteni.

Sok minden megfordult a fejemben. Amikor minden egyes hónap csalódás volt, a sok negatív tesz és ami mögötte van... sokszor eszembe jutott, hogy "csak" le kellene feküdnöm egy egészséges pasival és máris anya lehetnék. (lehet gonosznak tarotok emiatt, de így volt)

Vívódtam. Ráadásul a férjem olyan természetes dolognak vette, hogy majd én megoldom a kérdést és majd lombikkal lehet gyerekünk. És akkor mi van?

Valahogy nem érezte ennek a súlyát. Én meg nem éreztem azt, hogy ő bármiféle áldozatot hozna azért, hogy gyerekünk lehessen. Nagyon akarta a babát, de mindent rám hagyott. Én meg rettenetesen féltem, hogy mi fog rám várni, olyan ismeretlen volt előttem minden, csak híradásokból hallottam arról, hogy vannak lombik gyerekek de őszintén szólva fogalmam sem volt, hogy ez hogyan is működik. Féltem. Féltem a következményektől, a szövődményektől, a lelki és testi megpróbáltatásoktól. Ilyen félve vágtunk bele az első lombikunkba ami sikertelen volt. Aztán a másodikba. Az is sikertelen volt. Én meg már belepusztultam a vágyba egy baba után, ráadásul nővérem időközben egyik gyereket szülte a másik után és minden barátnőm és ismerősöm is anya lett már.

Aztán feladtam. Feladtam a görcsös akarást. Már nem érdekelt annyira az egész. Közben nálam is kijöttem a szövődmények, hirtelen hízás, cisztás lett mindkét petefészkem stb. Mondtam a férjemnek, hogy én ezt most egy darabig nem akarom csinálni, belefáradtam. Aztán csak megbeszéltük, hogy belevágunk még egy utolsóba mielőtt hosszabb pihenőre mennénk.

Reményvesztetten és belefáradtan vágtunk bele a harmadikba. És láss csodát, a harmadik SIKERÜLT! Nem foglalkoztam a lelki dolgokkal, nem foglalkoztam a testi tünetekkel, nem érdekelt semmi. Éltük az életünket. Jártam dolgozni és jártam iskolába és úgy tettem,mintha misem történt volna. Lehet ez volt a siker kulcsa. Hogy nem volt lelki blokk és görcsös akarás.

Heteken belül pedig megszületik a kislányunk, akire ha rágondolok akkor haragszom magamra, hogy nem voltam elég kitartó talán. Ő MINDENT MEGÉRT. MÉG EZT IS....

Sok sikert

egy lombikos kismami