Helyesnek tartod -e, hogy a mostani Magyarországi gazdasági helyzet alakulása mellett, gyermeket vállalj?

Elnézést kedves kérdező OFF:

Mért te elhiszed bárkinek is, hogy 5-10 év múlva itt kolbászból lesz a kerítés?

Sokan vannak , úgy mint mi, hogy nem lehet mire várni. És én a szerencsések közé tartozom, van bejelentett munkám 5 éve, igaz 80 ezret keresek, van egy új házam 2 üres gyerekszobával, hitelből, és egy csodás férjem 6 éve.

A sors fintora, hogy csak lombik jön szóba, amit a héten tudtunk meg, de még ilyen anyagi megterhelés mellett se adjuk fel, mert nem akarok 40 évesen vagy a felett szülni.

Mivel a kérdés nem általánosítani akar,hanem mindenki egyéni véleményére kíváncsi mások fikázása nélkül,szerintem senkinek senkit nem kell győzködnie.

Szóval a kérdésedre a válasz,igen én helyesnek tartom,hogy gyereket vállalok,és igen,én szerencsés vagyok,mert bár albérletben,de van miből megélnünk és szerencsére a szüleink is maximálisan mellettünk állnak. Pedig mi még súlyosbító körülményként fiatalok is vagyunk:)(23 évesek,első babát várjuk)

Mivel 3 gyerek van tervben ezért időben elkezdtük:D

Ha valakinek más a véleménye,csinálja úgy, szerintem nem kell ítélkezni senki fölött...

13.12 -nek

nem bántódtam meg a sírás szóért, neked is teljes mértékben igazad van. itt tényleg minden hozzászóló maga tudja megállapítani, hogy a saját élethelyzetükbe mit mernek bevállalni. mi 8 éve vagyunk együtt, mindkettőnk szülei elváltak, suli mellett dolgoztunk, nincs félretett pénzünk, és hiába szeretnénk lakást, gyermeket, örülhetünk, hogy van hol dolgoznunk

sajnos ez magyarország

Igen helyesnek tartom! Mert ha Magyarország gazdasági helyzetén múlna a dolog akkor kb. Mátyás király óta nem élne magyar ember a földön.

Ha arra vársz hogy minden tökéletes legyen a gyerekvállalásra akkor nyugdíjas korodra lesz gyereked.

Üdv egy két gyerekes anyuka!

Van egy idősebb kedves barátnőm Ő szokta ezt mondani és most ne a valláson legyen a hangsúly!:

"Isten adott nyulat,de adott bokrot is!"

Egy gyermek olyan erőket szabadít fel,amikről sokszor magunk sem tudunk!

Én is sokáig vártam a "megfelelő" pillanatra,majdnem késő lett!!!