Fiatalkorban ha teherbe estél, volt pénzetek?

igaz, nem annyira fiatalkor már. Vagy nézőpont kérdése.

23 évesen jöttem el otthonról. 2 zsákszatyor ruhával és kb 20.000 Ft-al.

Férjemhez költöztem (akkor 1 hónapja volt a párom). Albérletben laktunk, szoba konyha volt az egész. Én suliba jártam, mellette diákmelóztam, ő dolgozott. Az albérletet ő fizette, a kaját közösen vettük.

Kb fél év után lett annyi tartalékom, vettem egy autót. Egy majdnem velem egyidőset :D

24 éves voltam, költöztünk. Vidékre, egy ismerős házába. 50Ezer ft volt a lakbér + a rezsi.

Én végeztem a sulivan, elhelyezkedtem dolgozni.

26 évesen szültem a fiamat. Addigra a kocsijainkat le tudtuk cserélni újabbakra. Félre sosem tettünk, annyi nem volt. Viszont annyi mindig volt, hogy a hónapra bőven megéljünk.

1 éves volt a fiunk, amikor a tulaj közölte, eladja a házat, de felajánlja nekünk, vegyük meg.

12millió ft volt.

10millió babaváró + 2gyerekre a csokot felvettük. Így 11,5 milliónk lett, egy barát pedig kölcsönadott férjemnek 500ezret.

Azóta eltelt 5 év. A babavárót fizetjük, 47ezer ft.

A házat folyamatosan újítjuk. És lett egy 2.gyerekünk is.

Sosem volt annyink, hogy tartalékoljunk. De folyamat újítunk, szépítünk.

Nézőpont kérdése.

Én hozzászoktam a kényelmes élethez, ahhoz, hogy ahol élek, az a sajátunk és nem kell aggódni, hogy a tulajdonos mit szól két poszterhez a falon, vagy, hogy befogadunk egy kóborcicát. Itthon a lakásbérlési kultúra a béka feneke alatt van, biztos nem vállaltam volna gyereket albérletbe.

A babavárás is olyan, hogy lehet teljesen minimálon csinálni, hiszen elalszik a gyerek köztetek is, lehet fürdetni a mosogatóban, tudsz pelenkázni a földön, kanapén. Babakocsiból is van párezres használt, de ha kézben hurcolod mindenhová, az teljesen ingyen van. Ruhákat is lehet szerezni ingyen.

Aztán itt vagyok én, a másik véglet.

Én már a terhességem előtt megálmodtam egy babaszobát, rengetegféle inspot elmentettem, tudtam, hogy nem lesz jó a filléres IKEA kiságy, ahogy a játékokból is a Little Dutch, Liewood márkák tetszettek már akkor. Mert igen, sajnos még két gyerekkel is vagyok annyira felszínes, hogy hiába drágább valami, ha az jobban tetszik, azt fogom megvenni. :)

Terhességet is lehet végigvinni állami helyen, ahol minden vizsgálatra fél napot vársz, de legalább pénzt nem kérnek. Lehet, hogy beléd gázol az orvos, elnéz valamit, megijeszt, dehát ez van. Szülés szintén. Lehet menni magánklinikára, ahol bent lehet veletek végig az apa, ahol megkapod te is és a baba is a megfelelő szakértelmet, figyelmet. Vagy pedig szülhetsz állami helyen, ahol még azt sem választhatod meg, hogy a hátadon vagy az oldaladon kényelmesebb kinyomni azt a 4 kilós gyereket, a fájdalomcsillapítás pedig kimerül a Nospában... Utána pedig mehetsz be az 5-6 idegen anyuka közé, ahol garantált, hogy fél órát sem fogsz tudni pihenni, mert valaki horkol, másnak a gyerek sírja végig az egész éjszakát, a harmadik pedig zokog valami miatt. Dehát, ez van ingyen.

Szóval, én a helyedben minél előbb foglalnám az időpontot abortuszra, mert sem magamnak, sem a gyerekeimnek nem kívánnék olyan életet, ahol nincs meg mindenünk, és nem tudok nekik egy biztonságos életet megadni.

Jaj istenem, a sok "jó a gyereknek a rokonoktól örökölt" mami lepontoz, el is felejtettem.

Kérdező! Javítom az előző válaszomat:

Szüld meg nyugodtan, a diplomás GYED mindenre is elég lesz, maximum ha nem, anyu-apu megszán (vagy, ha nem tudnak, majd kirakjátok a Facebookra, hogy leégett hirtelen a házatok és nagyon sürgősen mindenre szükségetek van, özönleni fognak az adományok). A gyereknek kicsiként semmire sincs szüksége, csak rád. És ahol elfér egy gyerek, ott kettő is. Ha kettő már van, akkor egy 3. fel sem fog tűnni. Na, és mi jár 3 gyerek után? :) Igen, a CSOK, ingyen pénz, lehet belőle venni az erősen felújítandó kádárkockát, hiszen mindenki kezdi valahol. Mire az utolsó gyerek is 18 lesz, talán lesz egy vállalható otthonotok. A 3 gyerek meg oldja meg maga.

Nem csak a 2 véglet van, amit a 2.válaszoló leírt. A kettő közt nagyon sok árnyalat van. Nyilván mindenkinek a saját igényeihez kell igazítani az életét.

És bizony a boldogságot nem abban mérik,hogy 500e forintos játékkal játszik-e a gyerek. A legfontosabb, hogy békés családban nőjön fel, legyen értékrendje (2. válaszoló gyerekének nem lesz), és az alapokat tudjuk megadni neki. Az igazság valahol a nincstelenség és az elkényeztetés között van.

Az a nagy igazság, hogy ha ma csak az alapokat tudja megadni egy család a gyereknek, az sajnos édeskevés. Olvasom itt néha, hogy 10-20 ezreket tesznek félre szülők a gyerekeknek, sajnos az az összeg, ami ebből összejön 17-18 év alatt, édeskevés lesz egy életkezdéshez, olyan szintű az infláció itthon. Értem, hogy az átlag kisember többre nem képes sokszor, de ezek az összegek sajnos kevesek ide már.

Kérdező, egyáltalán együtt éltek már? Hogyan osztjátok meg a költségeiteket? A párod dolgozik már? Kész van arra, hogy egymaga eltartson egy 3 tagú családot?

27 és 26 évesek voltunk,egy garzonban laktunk albéretben,nyilván mindketten dolgoztunk, a nagylányunk 1,5 éves volt,.nagyobb lakásba költöztünk és jött a tesó, előtte pont sikerült felvenni a babavárót.

Aztán most jön, amiért majd kapom az ívet, aláírtunk egy harmadik gyereket,(mondjuk amúgyis tervben volt, de gondolom ezt úgysem hiszi el senki) felvettük a CSOK-ot+hitelt, vettünk egy házat. A babavàró egy része volt az önerő, a maradékot felújításra költöttük. A harmadik gyerek után 4 millió hitelt elengedtek+a babaváró 30%.

Most vagyunk 35 évesek, a gyerekeink 7 éves,.5 éves és 6 hónapos. Van egy 3 szobás családi házunk és annyi a törlesztőnk, mint a kezdő garzonunk bérleti díja, annyi különbséggel,hogy a bevételünk sokkal több.

Albérletben éltünk akkor még a párommal. Tanultam, mellette melóztam. Ő dolgozott. Lakástakarékot fizettünk 4 évig, majd arra vettünk fel hitelt és vettünk házat. Hozzáteszem, ez még a CSOK előtt volt, így lehetett felújítandó házat kapni ésszerű áron. Összeházasodtunk, majd jött a baba. 28 évesen szültem, 20 éves voltam, mikor elkezdtük "felépíteni" az életünk. Normál körülmények között élünk, de van megtakarításunk. Ha valami elromlik vagy kell a babának valami, nem esünk kétségbe. Nem csinálnám másként.

Tippeim:

- lakástakarék: utána nézni milyen feltételek vannak most

- félre tenni amennyit tudtok

- mielőtt neki vágnátok, legyen egy jó munkahelyed elég ideig, hogy kapj CSED-et, GYED-et (és az se hátrány, ha vissza várnak valahova)

- ha már jön a baba, szinte új állapotú bútorokat, ruhákat, babakocsit lehet venni használtan.