Fiatal felnőttként borderline személyiségzavart állapítottak meg nálam. Ennek már szinte egyik tünete sem áll fent. Belemernétek kezdeni a babatervezésbe?

19 évesen diagnosztizáltak nálam borderline-t. Én igazából sosem értettem egyet a diagnózissal, mert sok “jel” kimaradt nálam, mint a függőségek, szuicid gondolatok és tettek, felelőtlen viselkedés. Ezek nem voltak rám jellemzőek.

Gyakran voltam ramaty, depresszív állapotban, dühkitörések jellemeztek és nem tudtam beilleszkedni, nem voltak hosszú távú céljaim.

Ezek a dolgaim éven óta megoldódtak. Van munkám, férjem. Talán az időnkénti lehangoltság jellemez, de nem erősen. Senki életét sem nehezítem meg. Úgy érzem, hogy eljutott a személyiségem arra a pontra és tettem olyan önismereti lépéseket, hogy be merjem vállani a babát.

Egy dolog aggaszt még. Ha tényleg borderline-os vagyok, az öröklődhet és én hiába vagyok jól, lehet, hogy a gyerekemen jobban meg fog látszani. Én viszont évek óta jól, tünetmentesen élek.

Szerintetek? Jól vagyok és szeretnék édesanya lenni.

28/nő