Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Személyiségzavaros anyukák?

Személyiségzavaros anyukák?

Figyelt kérdés

Kérlek ne ítéljetek el. Előre leszögezném hogy soha nem bántanám és nem is fogom a gyermekemet.

A személyiségzavar egyik fajtáját állapítottak meg nálam x évvel ezelőtt, nem a diagnózis a fontos hanem a gondolataim amiktől szabadulni akarok. Nagyon sok segítséget kaptam és nagyon sokat tettem azért hogy stabil maradjak.

Néhány éve megismertem a páromat majd sajnos tervezetlenül teherbe estem, féltem megtartani de nem vetettem el, nem tudom igazán megindokolni miért nem vetettem el, mindenesetre szerintem nem hoztam rossz döntést.

A problémám ott kezdődik hogy elég nagy küzdelem volt a páromat elfogadnom, mármint azt hogy kötődök valakihez. Kezdetben nagyon ingadozó volt a kapcsolatunk folyamatos hullámvölgyek és hegyek váltakoztak majd ez csillapodni látszott, utána derült ki a terhességem.

A terhesség alatt igyekeztem nyugodt lenni de rengeteget őrlődtem, azután megszületett a fiam hazajöttünk már úgy ahogy belerázódtunk mindenbe de valami nem szűnik. Nem bírok erről beszélni a párommal és most kivételesen pszichológushoz is félek fordulni ugyanakkor valahol el kell kezdeni beszélni erről.

Folyamatosan rossz gondolataim vannak, igyekszem nem figyelni rájuk de mint valami árnyék vagy piszok a szemem sarkánál folyton ott van.

Félek kötődni, nehéz kötődnöm, a rengeteg hullámvölgy a párommal mind emiatt volt elhagytam majd visszajöttem és ezt addig amíg már nem volt szükség az elhagyásokra. De egy kisbabát nem lehet elhagyni de a félelem és a vágy a kötelék megszakítására jelen van amit úgy érhetnék el hogy a kapcsolat okát szüntetem meg.

(remélem ebből rájöttetek mikre gondolok, nem bírom leírni de azt hiszem egyértelmű)

Bűntudatom van már a gondolatok miatt is tudom hogy tettekig nem fajulnék, nem akarok ezekre gondolni csak egy normális szerető anyuka akarok maradni akinek a hogyan fogok végezni minden házimunkával miközben a picire vigyázok kategóriájú gondok járnak a fejében nem pedig az ami tejesen természetellenes, hogy bántanám.

mit kéne csinálnom? Kéne csinálnom valamit vagy el fog múlni magától egyszer? Rossz anya vagyok? Magamat kéne kizárnom el kéne hagynom őket nehogy valami jóvátehetetlent tegyek?

Kérlek ne ítélkezzetek hanem segíteni próbáljatok.. köszönöm.



2015. szept. 24. 20:05
1 2 3
 1/24 anonim ***** válasza:
100%
Te nem rossz anya vagy, hanem beteg vagy. Én mint laikus semmit nem tanácsolok neked azon kívül, hogy bizony fordulj sürgősen szakemberhez. Felelős ember erre szerintem mást nem is írhat.
2015. szept. 24. 20:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/24 A kérdező kommentje:

Sajnos nem betegség hanem állapot.

Azért félek szakemberhez fordulni mert nem akarom hogy a pszichés problémáimra hivatkozva kiemeljék a picit..

2015. szept. 24. 20:15
 3/24 anonim ***** válasza:
100%

Mániás depresszió vagy borderline?


Nem mindegy, mert különböző a hatásuk, ezért igen, fontos lenne, hogy mi a diagnózis.

2015. szept. 24. 20:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/24 anonim ***** válasza:
100%
Pedig ideje lenne orvoshoz fordulni. Nem pszichologushoz, hanem pszichiáterhez. Semmit nem fogsz csinálni a babával, de a rossz gondolatokat meg kell szüntetni, mert csak kikeszit. Lehet hogy kezdesnek az is elég volna, ha pár napra el tudnál menni valahova egyedül, a párod és a gyerek nelkul
2015. szept. 24. 20:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/24 A kérdező kommentje:
Illetve akkor a páromnak is be kéne vallani miért járok ismét pszichiáterhez, és félek attól mit reagálna
2015. szept. 24. 20:18
 6/24 anonim ***** válasza:
100%

Nem emelik ki, főleg, ha az orvos igazolja, hogy kezelés alatt állsz. (Nem pszichológus, hanem pszichiáter az illetékes ilyenkor.)

Valamint szükséges, hogy az esetlegesen felírt gyógyszereket rendesen szedd.

A mendemondákkal ellentétben, több kell ahhoz, hogy a gyereket elvegyék. A kezeletlen pszichés zavar indok erre, a kezelt nem. Tehát rossz úton jársz, mert a jelenlegi helyzetben, ha valaki bejelentést tesz a gyámügynél, akkor igen, van esély, hogy elveszik. Ha dokumentálhatóan kezelés alatt állsz és együttműködsz a kezelőorvossal, akkor nem.

2015. szept. 24. 20:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/24 anonim ***** válasza:
100%

"Illetve akkor a páromnak is be kéne vallani miért járok ismét pszichiáterhez, és félek attól mit reagálna"


Ebben az esetben ez a párkapcsolat nem lesz hosszú életű, mert nem tudok párként funkcionálni.

2015. szept. 24. 20:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/24 anonim ***** válasza:
100%
Én ismerek egy ilyen nőt, évekig küzdött, tudott mindenki a betegségéről, orvosok, férje, családja segítette. majd a gyerek úgy ért haza az iskolából, hogy az anyuka felakasztotta magát, mert félt, hogy a gyermekeiben tesz kárt. Borzalmas. Igen, első lépés, hogy a férejdnek elmondod. Muszáj!! Utána kérjetek együtt segítséget.
2015. szept. 24. 20:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/24 A kérdező kommentje:

Jól működünk együtt de te nem akadnál ki ha a párod közölné hogy bizony elég elítélendő gondolatai vannak a pár hetes fiatokkal kapcsolatban?

Tudom hogy szeret de ebben az esetben nem tudom hogy bízna e abban hogy tényleg nem teszek semmit.

2015. szept. 24. 20:24
 10/24 A kérdező kommentje:
Azért az ugrásnál még nem tartok. Igyekszek stabil maradni, nem akarom hagyni hogy ezek ennyire eluralkodjanak rajtam
2015. szept. 24. 20:26
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!