Hisztek abban, hogy akkor jön össze a baba, amikor "nem feszül rá" az ember?

Ismerek olyanrol akinek ugy jott ossze hogy azthittek lemaradtak az ovulaciorol es nem gorcsoltek ra. Persze azt nem lehet tudni hogy ha "gorcsolnek" akkor mi lett volna.

Mi lombikozunk a parommal neki lassu spermaja nekem elzarodott petevezetek es meg igy is megkapjuk ezt olyanoktol akik tudjak a bajunk. De legalabb a dokik nem hitegetnek.

Az egész életem ez alapján az elv alapján működik :D

Mielőtt a páromat megismertem eldöntöttem, hogy pasi nélkül is tökéletesen megleszek és nincs szükségem senkire. 5 nap múlva már együtt voltunk. Mikor jelentkeztem az egyetemre azzal se foglalkoztam túlzottan, úgy voltam vele ha nem vesznek fel akkor megyek dolgozni vagy valami okjre. Az első helyen megjelöltre fel is vettek és el is végeztem sikeresen. Továbbá mindkét babánál úgy voltunk, hogy jön ha jönni akar. 1-2 hónapon belül meg is fogantak :)

Úgyhogy mindenkinek tudom javasolni ezt a tanácsot.

Én 6. Honapban elkezdtem ovuláció teszttel figyelni, van-e egyáltalán peteérésem, ezzel egy időben kértem időpontot nőgyógyászhoz kivizsgálásra. Pajzsmirigy alulmukodesem van és sokáig szedtem a gyógyszert, gondoltam nem fog ártani ha rám néznek.

2 hónapra kaptam , de oda már úgy mentem hogy pozitív volt a teszt.

Én azt gondolom, hogy számtalan tényező együttesén múlik, sikerül-e megfoganni, és milyen hosszú idő kell hozzá. Az, hogy a fogantatással kapcsolatos elvárásokat, félelmeket milyen fokú stressz kíséri, csak egy csepp a tengerben.

Szerintem éppen úgy számít a nő életkora, a pár általános egészségi állapota, és az is, hogy a munkájuk milyen fokú stresszel jár.

Nekem a nőgyógyász azt mondta, amikor 13 sikertelen hónap után felkerestem, hogy minden a petesejtek és a spermiumok minőségén múlik. Azt is kiemelte, hogy a férfiak esetében az ülő munka, különösen a számítógép előtt végzett ülő munka nagyban rontja a spermiumok minőségét.

Sok párnak orvosi hozzájárulás nélkül soha nem lesz gyermeke, akár ráfeszülnek, akár nem.

A mi babánk 19 hónap alatt "sikerült". Nem voltak vizsgálatok, tehát nem derült ki végül, van-e, volt-e bármilyen egészségügyi problémánk. És hallottam ez alatt az idő alatt a világon szinte mindent azoktól, akik tudták, vagy csak sejtették, hogy próbálkozunk.

Kedvencem anyósom mondása volt, miszerint "igyatok előtte", "ne görcsöljetek", "akkor kell csinálni, mikor mindkettőnek kedve van". Ezen 2 év távlatából is röhögök. Mert ha valakik gyereket akarnak, akkor "kell" csinálni, amikor a nő termékeny. A nyerő hónapunkban egyikünknek sem volt kedve hozzá, de tudtam, hogy peteérésem van. Érdekes módon, akkor kedv nélkül is sikerült. Ha pedig a pár az adott hónapban nincs együtt a nő termékeny napjain, akkor abban a hónapban hiába is várnak a babára eleve.

Első baba 4 évig nem sikerült, megvolt az időpontunk az első lombik előtti kezelés elkezdésére. Teljesen megnyugodtam és biztosra vettem, hogy a lombik sikerülni fog. A kezelés előtti utolsó menstruációm már nem jött meg, azóta 3 éves a kislányom.

Kistestvérnél pedig biztos voltam benne, hogy 1-2 év lesz, mire ő is megfogan, így nem görcsöltem rá egyáltalán. A második hónap sikeres volt.