Mennyire fájdalmas az átjárhatósági vizsgálat?

Azt szokták mondani annak fáj általában akinél valami baj van. Nekem letapadás volt, és eléggé fájt közben is, meg utána is.

Szerintem altatásban max magánban lehet kérni. Már több éve volt nekem,de ha jól emlékszem max 10 perc lehetett.

Utána kellett egy laporoszkópiás műtét még, és azt mondta a doki, hogy na most fog sikerülni. Hát sajnos nem így lett, azóta már volt 5 inszemináció, és 3 lombik. Még nem jártunk mi sikerrel:-(

Nekem nagyon. Az egyik volt elzáródva. Napokig fájt és kicsit vérzett.

Mindenkinek más. Nálam az egyik nem, a másik petevezető nagyon durván el volt záródva. Kb.10 perc volt és olyan volt, mint egy nagyon-nagyon kellemetlen nőgyógyászati vizsgálat. Utána görcsölt az alhasam, kis vérzés is volt, de a cél lebegett mindig a szemem előtt!Teljesen igaz, hogy a nők két dologért tesznek meg mindent: hogy legyen babájuk és hogy ne legyen... Úgy készülj,hogy nem lesz valóban kellemes, viszont ha segít a gyerekvállalásban, akkor mindent meg tudsz tenni, mindent ki fogsz bírni! Mi nők erősek vagyunk:) Persze mindig mérlegelni kell, hogy hol van az a pont, mit tudsz még elviselni. Én átfújás, laparoszkóp vizsgálat (bocsánat, ha nem így írják), 3 sikertelen lombik, ennyit bírtam/bírtunk, aztán örökbefogadtunk. Most mi vagyunk a legboldogabb szülők és beadtuk a papírokat kistesóra is:) Nehéz út volt, de sosem bántam meg sem az átfújatást, sem a műtéteket, sem a lombikokat, sem az öf-et, mert megtettünk mindent, nekünk volt az utunk. Szóval csak bátran és hidd el, ügyes, erős vagy, fel a fejjel!!!:)

Nekem decemberben volt az első átjárhatósági vizsgálatom, Németországban, állami intézményben. Amikor beengedték a sóoldatot, és elkezdte feszíteni az elzáródott petevezetéket, elájultam, innentől csak részletekre emlékszem, mert 6 (!) órán keresztül hol "feléledtem", hol elájultam. Egész rendelési idő alatt próbáltak helyre hozni, és sosem fogom megérteni, miért nem hívott az orvos mentőt. Végül több erős fájdalomcsillapító és nyugtató infúzió után felébredtem és lábra tudtam állni. A fejem persze nem volt tiszta. Akkor közölte, hogy mindkét oldalt el van záródva, a sóoldat nem folyt át, hanem feszített, ezért kapcsolt ki az agy. Utána még kb. 3 hétig fájt a hasam, de az elviselhető volt, inkább csak olyan zavaró jelenség volt. Aztán otthon elmentem egy SOTE-s orvoshoz, akitől megkérdeztem, hogy érdemes-e műteni és megnyitni a petevezetékeket. Azt mondta, nem, mert újra összetapadnak. Az biztos, hogy ha újra szükség lenne erre a beavatkozásra, csakis altatásban kérném mert iszonyat ez a folyamatos elájulás állapot, úgy érzetem órákon át, hogy félig élek, félig halott vagyok, elképesztő! Soha többé nem szeretnék ilyet érezni, még 5 percre sem, nem hogy 6 órán keresztül.