Férjem kicsit túl komolyan veszi a hogy babát szeretnénk,annyira,hogy előfordul nem tud elélvezni.Ez gyakori dolog?

#20 de pontosan értem, értjük miről írsz. Soha semmilyen gondod nem volt gyerekvállalás fronton, de ide jössz megmondani a tutit mindenkinek, hogy kinek hogy kellene éreznie meg viselkednie, jaaa meg az úgyis parancsra megy mi?

Tudod mit, második terhességem, az elsővel vetéltem, most itthon ülök veszélyeztetett terheskent és aggódók. A holding tudnám rugdosni azokat akik lazán kioktatnak, hogy én nyugodtak meg. Nem igaz hogy a hozzad hasonlók mit nem értenek meg azon, hogy senki nem direkt ideges, aggódik, ez nem megy parancsszóra. Ahogy azt sem tudom hogy veszitek a bátorságot, hogy olyan élethelyzetbe ugassatok bele, amiben soha nem volt részetek. Örülj neki hogy neked aaaaanyira Szipiszupi az egész kapcsolatod meg a nemi életed, mást meg hagyjak már békén. Erre meg az ilyen monológok rá mondjak hogy köszönjük Emese.

16

Nálunk minden megvolt ami szerinted követelmény.Azt mindketten tudtuk, hogy biztos úszott el az egy évben pár hónap, mikor utaznunk kellett erre arra és külön voltunk.Mégis a párom vetette fel férfiként, hogy azért csak nézni kellene hogy mikor kell együtt lenni.Nagyon precíz, céltudatos ember.Én max azzal rontottam el, hogy mivel mindennel kapcsolatban őszintén beszéltünk így erről is.Meg arról is ,hogy az elmúlt egy évben tulajdonképpen csak akkor nem voltunk együtt mikor kellett volna, mert én ovukor kifejezetten rosszul vagyok.Aztán ha rákérdezett elmondtam, hogy igen most kellene.Viszont nálunk ez 1-2 problémás aktus után megszűnt, mert magamtól rájöttem hogy nem bírja ezt a fajta nyomást, hiába gondolja hogy igen.:) 5 hónappal azután, hogy elkezdtem tesztelni terhes lettem.Nagyon jó volt, hogy megismertem a ciklusom, mert a második gyerekünk már mindenféle hiba nélkül 6 hónap után összejött.De párom pld nagyon parázott az első gyerekünknél, hogy mi van ha neki nem is lehet(férfiként, mert a tesójánál lombik volt) és hogy én akkor elhagyom e, meg ilyen faxságokon rugózott ismétlem férfiként.Szóval nem.Nem tudod miről írsz ,arról tudsz véleményt formálni ami nálatok van,volt.Más életébe ,félelmeibe nem látsz bele.

Én sem értem ezt a túlzott rágörcsölést.

1 év után sikerült teherbe esnem. Miss ab. lett a vége. Utána viszonylag hamar sikerült újból, megint miss. ab.

Kezdődtek a kivizsgálások. Amikor újból lehetett próbálkozni 3. ciklusbsn sikerült. A második baba elsőre.

Szóval nekem volt várakozás és gyors teherbeesés is.

Egyszer sem méricskéltem meg hasonlók. Egyedül azt tartottuk be, hogy 2-3 naponta szeretkezzünk (előtte is kb. így volt, de ilyenkor figyeltünk, hogy ne csússzunk).

Tényleg vágyölő tud lenni, amikor már kényszerből napra pontosan együtt kell lenni. A férfiak másképpen működődnek, hiába szeretnék ők is a babát, a férfiasságuk is csorbul azzal, ha nem bízunk a férfiasságában.

Ezt persze felülírja, ha orvos ajánl hormonpótlást stb.