37 évesen szeretnék még egy babát. Milyen kockázatokra kell ilyen idős korban számítani?

"szóval szinte biztos vagyok benne hogy még fognak unokázni. :)"

Erre azèrt ne vedd be a mèrget.

37 éves vagyok, 2 hónapos a kislányom, Ő a harmadik gyerkőcöm. A két nagyobbam 7 és 5 évesek.

A terhesség pont ugyanannyira volt nehéz, mint 7 és 5 éve, sokat hánytam, a vége felé pedig már alig bírtam lábra állni, de mindháromszor extra nagy hasam volt az alkatomhoz képest.

A szülés: eü. okokból császár volt ez is, maga a műtét könnyebb volt (az elsőnél nem hatott az epidurál, a másodiknál vajúdáskor pedig szétnyílt az előző hegem), most a műtét problémamentesen lezajlott, még maga a felépülés is extra gyorsan ment, de életem legfájdalmasabb egy hete volt a regeneráció. Eszméletlenül fájt a hasam teljes széltében-hosszában. De most már szuperül vagyok, még csak nem is érzékeny a hegem.

Talán fáradtabb vagyok, mint 5 éve az első kislányomnál, mert akkor még a kisfiam is csak 21 hónapos volt, volt egy stabil nagy alvása ebéd után, együtt aludtam a két gyerkőc el, tudtam pihenni. Most viszont nincs pihenés, a nagyok már nem alszanak, a pici sem kímél, tehát ezerszer fáradtabb vagyok, de ez nem a köröm miatt, hanem a gyerekeim közötti korkülönbség miatt.

Amúgy semmivel sem nehezebb, mint korábban.

Talán a fáradtság tehát, ami jobban megvisel.

Genetikai tanácsadáson voltam, javasolták az amniót, de annyira alacsony volt a kockázata bármi rendellenességnek, hogy nem vállaltam a hasszurkát. Mire odakerültem volna, kb. 20 hetes lettem volna (16hetes voltam, amikor elküldtek a tanácsadásra), képtelen lettem volna megszülni és sorsára hagyni azt a 16 hetes magzatot (kis emberkét), aki majd'4 hónapja bennem fejlődött. A megérzésem pedig nagyon erősen azt súgta, hogy egy makkegészséges kisbabám születik majd, és így is lett, Nála szebbet, egészségesebbet nem is kívánhatnék.

34 vagyok, 3. babát várjuk. És szeretnénk negyediket.

Néha öregnek érzem magam, de ha belegondolok, nővérem az első gyerekét 38 évesen szülte, de ők itt meg is álltak.

12-es, írj egy példát az előző kommentembol ami arra utal hogy nem vagyok intelligens felnőtt. :) Én nem a korán szülés mellett apelláltam, bármily furcsa is, hogy nem esett ez le neked a mondandómból. :( Csupán annyit mondtam, hogy nekem a 40+ szülés már kizárt lenne, mert szeretném a gyermeket rendben felnevelni, erőm teljében, úgy hogy minél kevesebb legyen a kockázata annak hogy a gyermekem még iskoláskorában eltemessen. :) És igenis örülök ennek, hogy az én szüleim még nincsenek 50 felett (és elég mozgékonyak is), miközben én már a saját életemet építgetem. Továbbá megemlítettem, hogy statisztikailag nagyobb az esélye, hogy egy 65 evesnek valamilyen problemaja legyen mint, egy 45 evesnek, erre máris temetitek a szüleim, hogy "dehat ez nem biztooos :O". Nem is mondtam hogy biztos. ;) Nem, nem szültem 20 évesen, mielőtt letolnál. De 30 előtt tervezem az elsőt, és max 35 évesen az utolsót is szeretném megszülni. Ennek az az oka hogy nyugdíjas koromban már csak egy utazgatos, nyugodt eletet szeretnek a ferjemmel, amit néha betölt egy kis gyerekzsivaj. :) Nem pedig azon aggódni hogy hogy segítsek a gyerekemen a nyugdíjamból, hogy tudjon végre egy házat venni.

Írd le nyugodtam ha ebből a szövegemből is kitudsz venni valami fránya stílust, ami miatt úgy gondolod en vagyok az élő példa arra hogy miért bűn koran (huszas evekben) gyereket vállalni. :)

19! Az hogy te mit tervezel egy dolog, ès megint màs hogy aztàn hogyan fog alakulni. Szerinted mindenki aki 35 felett szül az azèrt van mert biztosan îgy is tervezte? Nyilvàn nem de nem szèp dolog ha valakiben bűntudatot keltenek és megszégyenítik, ha valamit nem pontosan a nagykönyv szerint csinál.

Szóval neked is csak azt tudom mondani ne itèlkezz mert ember tervez isten vègez....