Hogyan éltétek meg azt lelkileg, hogy nem tudtok tovább szoptatni?

A szoptatás nem nyűg,ezt senki nem mondta.Ha tudod szoptatni és akarod akkor szoptatod,ha nem megy vagy nem akarod ott a tápszer.

Kár túl lihegni.A baba is csak átveszi azt a letargikus hangulatot,holott neki a tápszer is megfelel csak tele legyen a pocak neki való kajával.

Rosszul éltem meg. Főleg mivel a(z első jópár) tápszer se jött be neki. Attól még inkább sugárban hányt, mint az anyatejtől, így duplán hallgathattam az orvostól, hogy refluxra az anyatej jobb lenne. Ugyanakkor ugyanaz az orvos zaklatott, hogy stagnál a gyerek, ne éheztessem a tejemmel. Úgy éreztem, mert ezt éreztették, hogy semmire nem vagyok jó. Szoptattam, fejtem, pótoltam, a gyerek üvöltött. 4 hónapig kínlódtunk.

Utólag már nem magamra vagyok dühös, hanem az eü-i dolgozókra. Minden szakemberre, aki körülvett, mert NEM jöttek rá se a sikertelenség valódi okára. Ha akkor rájönnek, sokkal hamarabb tudtuk volna kezelni. Izomtónuszavar és gótikus szájpad miatt nem tudott megfelelően szopizni, évekig kellett gyógytorna.

Testvérét 3 évig szoptattam.