Melyik volt jobb neked? Tápszerezés vagy szoptatás?

Nagy tapasztalatom nincs, mert én az elején anyatejet adtam, most 10 hónapos, mostanában próbálok tápszert adni neki, mert már nincs annyi tejem.

Szerencsés voltam, mert nem kellett fejem mint az őrült, pont annyi jött, amennyi kellett. Talán egy heveny mellgyuladasom volt, az is már csak akkor, amikor votl foga és felsértette. Egyszerű, kéznél van, hamarabb belakmarozott.

A tápszer már taplalóbb neki, viszont nem nagyon akarja elfogadni, lévén nagy cicis, nem érti miért nem cicit kap, kicsit macera, mert mikor már éhes akkor ordít, de néha túl forró a víz, így várni kell, hogy kihuljön. Viszont már bárhova mehetek, mert ha nincs anyatej, akkor kap tapszert apukajatol, nagymamajatól.

3 anyatejes és egy tápszeres babám van, ő sajnos sokáig intenzíven volt, ki se vehettem az inkubátorból, így nem tudtam szoptatni. Én utálom a tápszert. Utálom, hogy egy dobozban lévő port kell adnom neki, utálom, hogy nehezebb vele kimozdulni, mert termoszban a víz vagy kihűl, vagy nem, plusz még adagolni a port is. Utálom, hogy a többiek miatt kell izgulni, ha alvásidőben kell melegíteni. Emellett tök személytelen az egész és drága is.

Nekem sosem fájt a szoptatás, semmi kellemetlenségem nem volt az alatt a 3x1 év alatt. Imádtam őket etetni.

Nem rábeszélésképp, de nekem a szoptatás egyszerűbb volt. Amíg volt tejem, addig csak félálomban szoptattam éjjel(közben vissza is aludtam, mert a szoptatás álmosít) sokkal kipihentebb voltam.

Amikor tápszeres lett (betegség miatt) akkor kiment az álom a szememből, mire kikanalaztam a megfelelô mennyiségű tápot, és megmelegitettem, ellenoriztem a hofokot, orakig tartott visszaaludnom.Hulla voltam. Ja ki kellett tapasztalni hogy melyik táptól nem fáj a pocakja, azzal is kínlódott.

Persze az első időszak a szoptatásnál nem volt könnyű,vérhólyagosra szívta a mellemet a gyerek, ami fájdalmas volt. Meg az első szoptatások alatt méhösszehúzódásaim is voltak, az is fájt(nem tudom hogy aki nem szoptat annak nincsenek-e spontán ilyen összehúzódásai)

De így is ezerszer inkább szoptatnék.

Az első babával már a kórházból tápszeres recepttel jöttünk haza, alig volt tejem, pedig állandóan mellen volt. 4 hónapos koráig szenvedtünk mire a lányom feladta és nem kellett neki több anyatej, onnantól csak tápszert, majd tejitalt kapott.

A fiam iszsz baba volt (majd 3 éves volt mire leszakadt rólam), 1000x egyszerűbb volt vele.

Soha nem volt kisebesedve a mellbimbóm, nem gyulladt be meg ilyenek. A tejbelövelés volt fájdalmas csak az elején. Mind a 2 gyerek ugyanúgy rengetegszer kelt éjszaka

Tápszer...

Az első babámnál kb 6 hétig volt tejem, de alig...már a kórházban is kapott pótlást. Hiába tettem állandóan cicire, mindig üvöltés lett a vége mert kb 3 perc után nem volt elég.

A második babámnál még jobban szerettem volna szoptatni, mindent megtettem, mégse sikerült. Nála sem volt elég tejem, és egyszerűen nem volt hajlandó bekapni a mellemet, csak feszengett, üvöltött. 2 hétig tudtam neki anyatejet adni úgy, hogy kb egész nap csak fejtem, hogy a következő etetésre legyen elég adag a cumisüvegbe. (Max 40 ml jött a 2 mellemből összesen) Az éjszakákról ne is beszéljünk. Ültem az ágyban és nyomkodtam azt a rohadt mellszívót, persze a semmiért, egyszerre sosem tudtam egy adagra valót fejni. Gyomorgörccsel futottunk neki az éjszakáknak. Sokszor volt sírás emiatt a részemről. 2 hét után feladtam.

Végül nem bánom egy percig sem, csak jó lett volna tovább átélni ezt a szoptatós-anyatejes dolgot.

Egyébként tápszerrel sokkal egyszerűbb minden, nyugodtabban megyek vele akárhova, hogy nem kell egy sarkot keresnem ahova elbújhatok megszoptatni. Én amúgy sem vagyok olyan "akárhol kiveszem a mellem" típus.

Én csak szoptattam, nekem egyszerű volt.

Egy időben elcsípett mellgyulladásom volt.. más tapasztalatábóp adódóan az első jelre orvoshoz fordultam.

Egyébként egy 2 hetes időszakot leszámítva nem volt nehézségem.

Ennek függvényében bonyolultabbnak tűnik a tápszer, ha csak azt nézem, hogy amióta eszik mennyire az.

Eddig csak kerestem egy nyugodt helyet, babamamaszobát, bokor moögötzi padot, próbafülkét.. stb

Most: minden legyen, kanál előke, legyen hely melegíteni, legyen elegendő, amit viszek neki,

Tápszernél is így látom

De

Inokatesóm a szoptatás monden percét utálja, neki jobb colt hogy a férje is tudja etetni a gyerekét.. utálja a mellét, neki az egész egy kínos időszak.

Tehát nehéz kérdés.

Az alvásról:

A szoptatás következtében a hormonok átalakítjàk a ciklusokat a rem fázis idejét.. stb

Tehát hamarabb elalszik az ember, és mélyebbre kerül.. ergo kipihentebb lesz.

Ezt az unokatesóm is elismeri /utálata ellenére a 2. Babát szoptatja/

2 gyerekkel -akik nem alusszák át az éjjeleket- is pohentebb, mint eggyel tápszer mellett volt.

Tehát erre csak magad tapasztalata alapján fogsz valós választ kapni.

Én ugyan eddig csak egyetlen gyereket tápláltam de ő egyik napról a másikra lett anyatejesből tápszeres 8 hónaposan. A tápszer nekünk sokkal jobban bejött minden szempontból.

A szoptatás nekünk zökkenőmentes volt az első pillanattól, nem volt se mellgyulladás sem durva seb, semmi tényleg. Tartottam ugyan nagyon tőle a rémsztorik meg az ilyen nyomasztó anyatej instagram oldal stb miatt, úgy éreztem muszáj mert különben leszaroznak és ez nem túl kellemes érzés. Az első alkalmakkor a csecsemős nővér segített de utána már simán ment minden, mire hazamentünk a kórházból a kislányom már szépen szopizott és tejem is volt. 8 hónapig ez így is maradt de 4 hónapos korától kb óránként kelt éjjel is, folyton éhes volt, vergődött én meg tropa voltam az éjszakázástól. Egyik nap aztán a férjem egy doboz tápszerrel állított haza, hogy próbáljuk meg este, hátha akkor jól lakik és jobban fog aludni. Csodák csodájára miután a baba bevert majdnem 300 ml-t úgy aludt egész éjjel mint a bunda, reggel el sem hittem.

Onnantól 1-2 nap alatt elutasította a mellemet és tápszeres lett. Az életünk egy sokkal kellemesebb irányba indult el; éjjel aludtunk, kipihentek voltunk, a gyerek már nem csüngött rajtam 0-24, jól lakott végre, a nagyszülei is kényelmesebben tudták őt etetni mert nem kellett bajlódni a tejolvasztgatással stb ezáltal mi is a férjemmel kaptunk egy kis mozgásteret. Sokkal kiegyensúlyozottabb lett az egész család.

Az igazság az, hogy boldog gyereket csak boldog szülő nevelhet. A gyerek is jobban jár egy kipihent idegzetű anyával és a tápszerrel mint egy alvajáró ronccsal és az anyatejjel (a mis esetünkben ez volt de biztos van akinek a gyereke anyatejjel is alszik és anyuka kipihent). Az anyatej az első pár hónapot leszámítva semmi pluszt nem ad a gyereknek, ne engedd magad ilyen immunrendszer, kötődés meg stb marhasággokkal befolyásolni! A kutya is kötődik hozzám meg a férjem is pedig egyiket sem szoptattam soha, a gyerek pedig ahhoz kötődik aki neveli lásd pl a nevelőszülőknél lévő gyerekeket. Egy felnőtt emberre ránézve pedig a jó Isten sem mondja meg, hogy milyen módon táplálták csecsemőként ugyanis semmilyen hosszútávú hatással nincs a szervezetre. Ha te a tápszert választod, akkor is jó döntést hozol, ma már csúcsminőségűeket gyártanak, ha pedig az anyatejet akkor is jó döntést hozol. Ami nektek a legmegfelelőbb az lesz a legjobb. Mindkettőnek vannak hátulütői: a tápszer pénzbe kerül és esetleg próbálgatni kell, hogy melyik a legjobb a te babádnak, anyatejes táplálásnál pedig könnyen lesz egy szopifüggő gyereked ami egy idő után nagy teher illetve nincs akkora szabadságod mint a tápszerrel amit bárhol bármikor bárki tud neki adni.

Te dönts és ne engedj semmilyen nyomásnak! A jó anyaság nem a szoptatáson múlik!

8-as vagyok

Csak a tisztánlátás végett.

Soka anyuka nagy nehézségek után jut el a tápszerig.

Ők sosem fognak releváns válasszal szokgálni,, hiszen a legtöbbjüknek szenvedés volt és rossz élmény a szoptatás.

A szoptatásnácik meg megint a másik véglet, lassan idezalálnak 😉