Jól választottam, ha az orvosom Dr. Hánzli János pécsi nőgyógyász?

Azt én is tudom, hogy a doktor úr nagyon nem szereti, ha kopogással zavarják a rendelést. Mások sem, a legtöbb helyen ki is van írva, de ahol nincs, ott sem illik, ezt azért lehet tudni.

Inkább az a kivétel, ahol a kopogásra szalad az asszisztens és kedvesen kérdezi, hogy mit tetszik parancsolni. Háziorvosnál gyakoribb, ahol tényleg a fele páciens csak receptre vár vagy táppénzes papírra, vagy leletet ad be/kér ki. DE ott közben nem fekszik senki bugyi nélkül a vizsgálóasztalon.

Már az milyen, hogy elvetél egy kismama és azt mondja: háát ez csak egy magzat volt. Marha jó fej.

Kicsit meg lenne tömködve a zsebe pénzzel biztos kedvesebb lenne, és igenis az orvosnak együtt kell éreznie a beteggel!!!! Menjen nyugdíjba vén f.sz

Éppen most voltam nála, harmadik alkalommal. Az első két alkalommal még tetszett is az a kissé cinikus humor, amit előadott, örültem, hogy végre foglalkoznak velem. Második alkalommal fagyasztott, közben végig szóval tartottak az asszisztensével, kedvesek voltak. Rá két napra iszonyatos fájdalmaim lettek, elvánszorogtam a háziorvosomhoz (aki a Király Gabriella és egy igazi tündér), megvizsgált, mondta, hogy ez nem vicc, azonnal menjek el ügyeletre, ne várjam meg a másnap reggeli rendelését a Hánzli doktor úrnak. Nagy nehezen felvánszorogtam az Édesanyák útjára, ahol a Várvizy doktor úr volt ügyeletben. Eszméletlenül lekezelő módon bánt velem, kérdezte, hogy minek oda mentem, mikor a Veressben ilyenkor még vannak (nem tudtam volna elmenni, nagy fájdalmaim voltak), gúnyt űzött belőlem, mikor mondtam, hogy fáj a fagyasztás helye. Az nem fájhat, az nem fáj. Azért megvizsgált, a diagnózis az lett, hogy be van gyulladva a méhem, írt antibiotikumot, ágynyugalomra rendelt. (a vizsgálat előtt nagyon próbáltak meggyőzni az asszisztensével, hogy csak a beleimet érzem és hogy nincsenek is fájdalmaim...)

Szedtem az antibiotikumot, jobban is lettem, de nem teljesen, még mindig fáj kicsit, érzem, hogy nincs minden rendben, úgyhogy kértem időpontot a Hánzli doktor úrhoz, hogy majd ő rendesen megvizsgál, megvizsgál, esetleg ír fel további antibiotikumot, bármi... Hát nem.

Ha lehet, még lekezelőbb volt, mint az ügyeletes orvos, nem hallgatott végig, közölte, hogy ő nem hisz ebben az egész gyulladásban (ja, hogy hitkérés lett? eddig azt hittem, az orvoslás egy egzakt tudomány...), villámgyorsan megvizsgált, ami elég fájdalmas volt, nem úgy mint az előző két alkalommal. Türelmetlenül viselkedett, pedig nem voltam illetlen, folyamatosan a szavamba vágott, próbálta befejezni a mondataimat, csak egészen más dolgokat próbáltam mondani...

Annyira felzaklatott, hogy a Mecsek Áruház előtt sírtam vagy 10 percig, telefonon próbált a vőlegényem és a barátnőm nyugtatgatni...

Szóval a végeredmény az, hogy most visszamegyek a háziorvosomhoz és hátha tud egy megbízható (és remélhetőleg nem túl drága) maszekot.

Tényleg nehezen tudom elhinni, hogy ha valakinek a meddősége a tét, meg van ijedve (mitől ne lenne?), akkor azt így el kell baromkodni. :( Meg az is elég furcsa, hogy a három alkalommal ilyen más képet tudott mutatni.

Én ma voltam nála sztk-s rendelésen, nagyon kedves volt velem, mint mindig, de az aszisztenset egy h---ye bu...o pi...a (elnezest a szohasznalatert) helyettesitette, es vele a doktor ur is nagyon csunyan beszelt... hozzateszem jogosan!!!

Gondolkozom, hogy atmenjek e a maganrendelesere, ha vmi gondom lesz, gyogyszeriratasert, vagy rakszuresert nem szivesen fizetek...

Érdekes hogy egy konkrét kérdés így el tud húzódni, hogy emberek még évek múltán is írnak hozzá (ami persze ez esetben egyáltalán nem is meglepő).

Én mindössze kétszer voltam nála, de egyet konkrétan észrevettem, nála nem arról lehet szó, hogy jó napja van-e vagy sem, hanem arról hogy nem bírja elviselni, ha valaki olyant mond, amivel ő személy szerint nem ért egyet. Engem is kiosztott, az asszisztensével karöltve. Nagyon lekezelő volt, ahogy beszélt velem miután megkérdeztem tőle, hogy mit gondol a feltételezésemről. Nem magyarázta el, hogy miért gondolhatom rosszul, csak közölte, hogyha én ilyen jól tudom ezeket a dolgokat, akkor megtaláltam a megoldást, de ő nem hisz ebben. Sajnálom, hogy így alakult, mert előtte jókat hallottam róla a barátnőimtől, de többet nem szívesen megyek hozzá.