Más is inkább a császárt választotta különösebb ok nélkül?

Sima szülést szerettem volna, de még a Vbac sem sikerült.

Szerencsére mind a két műtét után jól voltam.

Mivel nincs viszonyítási alapom, így azt mondom nem bánom, hogy császár lett.

6 órát voltam a megfigyelőben. 2x hozták szoptatni és 3x már el sem vitték. Felálltam, zuhany közben kihúzták a katétert és az egyik nővér hozta a táskámat, én meg toltam a kiságyat (vagy miben vannak) és mentem a szobába.

Nem volt tolókocsi és nem segítettek többet, mint a simán szült szobatársamnak. A felállás volt nehezebb pár napig, de nem jajjgatás szinten. 72 óra múlva mi is hazamehettünk.

10-es nem tudom milyen helyen szültél de senkit nem tologatnak tolókocsival császár után :D

8-10 órával a műtét után fel kell állni és sétálni, senkit nem hagynak hogy elhagyják magukat mert annál később gyógyulnak.

Jah és katétert is kiveszik ilyenkor úgyhogy ez sem igaz hogy katéterrel pisil egy császáros nő.

Én egyszer nem jajjgattam,nem azért mert szuperhős vagyok hanem mert a gyerek miatt leszarod a fájdalmat, el kell látni, tudnék én is példálózni hogy a gátsebes nők ülni nem tudtak a fájdalomtól, szülés után se múlik el a fájdalom.

Méhösszehúzó injekciókról nem is beszélve, meg mikor szopizik a baba mekkora görcsökkel jár.

Lényeg a lényeg mindkét szüléshez vannak horrorsztorik,de nem az az átlag szerencsére.

Én nem választottam,sürgősségi császárom volt, de a következő is az lesz, nem kockáztatok hegszétválást.

10es, te hol szültél? :D vagy csak ijesztgeted itt a jónépet? :D

Én kértem a császárt, pillanatra nem bántam meg, én simán elvoltam bent, vittem a gyereket kézben, míg a simán szültek csoszogtak a folyosón a kiskocsira támaaszkodva. du 6kor született, másnap reggel mehettem le az intenzívről, onnan végig nálam volt, senki nem segített semmiben (segítettek volna ha kérem, de nem volt rá szükség).

Én nem magamat, hanem a gyerekemet féltettem.

#10 nem tudom miről beszél....😆

Én császáros voltam, de nem önszántamból. Az biztos, hogy a felépülés kicsit lassabb. De szerintem azért nem vészes. Az ágyból felülés napokig nehézkes volt, illetve ha sokáig ültem akkor nem esett jól felállni. De egyáltalán nem kibírhatatlan, én jókat nevettem a saját szerencsetlenkedésemen :)

Kb 6 órával később fel kellett ülnöm és sétálni. Újabb 2-3 óra múlva kivették a katétert is. Senki nem tologatott kerekes székkel sehova.

Elég sokáig kellett kórházban lennem, sok szobatarsat elfogyasztottam. Mindkét veglettel találkoztam. Pl: császár utan úgy szaladgált az egyik mintha semmi sem történt volna, simán felült. De olyan is volt aki úgy bepánikolt a császártól, hogy el kellett altatni. És utána még órákig jajveszékelt. Hüvelyi szülés után pedig volt olyan aki nevetve mesélte hogy alig egy óra volt és a dokija oda sem ért. És volt olyan is aki 20 órát kínlódott, majd szülés után még egész éjjel nyögött a fájdalomtól.

Szerencse kérdése kinek mi jut és hogy viseli. Valamint az is, hogy milyen hosszútávú hátránya származik belőle.