Ha bármi gond adódna, ugye engem mentenek?

Kismama vagyok és már most kötődök a picihez...de mikor páromat megkérdeztem ő mit választana ő is "engem" mondott. És nem azért mert nem szeretne gyereket, hanem mert bármilyen fájdalmas és traumatikus is lenne elveszteni egy babát, később valószínűleg vállalnánk másikat. Nyilván felnevelné egyedül is a kicsit ha arra kerülne a sor, de ha őszintén magunkba nézünk hosszú távon az lenne a "nehezebb" út. (neki is, és a picinek is)

Ez nem jó és rossz döntés szóval nem lehet "igazságot" tenni, csak rossz és rosszabb helyzet közül választás.

Szerintem is helyes az az orvosi gyakorlat, hogy az anyát mentik. (és az is jó, hogy ilyenkor nem hagynak döntési lehetőséget, mert szerintem egy apának egy ilyen választást felajánlani egy életre szóló trauma, míg az orvosnak csak a szokásos "protokol") Hiszen mi van akkor ha a megszülető babát nem lenne kinek felnevelnie, esetleg a családban több gyerek van stb...

Itt felmerül az a híres kérdés:

Ha az apa egy szakadék fölött tartaná a feleségét és a gyerekét és csak egyiküket mentheti meg, melyikőjüket mentse meg?

Itt a leginkább "elfogadott" válasz az, hogy a feleségét. Szörnyű és tragikus a téma, de igaz, hogy ha a feleség menekül meg, még sok gyereket is szülhet.

Én sem rajongok az ilyen témákért. Az ember alapból a gyermekét védi. De igen, ilyenkor valahogy mégis fontosabb az anya élete. Mert ő még tud adni egy újabb életet később.

Normális esetben igen.

Ugyanis lehet van már gyereke, akinek szüksége van rá, ott a férje akivel jó esetben szeretik egymást.

És ha ez a baba meg is hal, van esély egy újabbra, míg ha az anya meghal, ott lesz apuka a picivel, a nagyobbal, a munkával...