Ha bármi gond adódna, ugye engem mentenek?

En viszont nem tudam cserben hagyni a ket kisfiamat akiket egyedul nevelek...

Ugy hogy ne altalnositsunk..

Mindig az anyát mentik, ez szüléskor nem kérdés.

Hogy erről kinek mi a véleménye, az nyilván változó, de ott ez senkit sem érdekel.

Téged.

De b.sszus, te aztán szeretheted szegény babácskát.

Bármely igazi anya az életét adná a gyerekéért.

Erröl mindenkinek más a véleménye, az anyát mentik.

Én is hajlok affelé, hogy itthon vár az 5 és 2 éves lányom, a férjem szuper apa,de azért nekem itt még feladatom van.

Én meg úgy fogalmaznék, hogy szerencsére igen. Az 1-es és az 5-ös válaszoló hozzáállása már az egészséges határon túlmegy, és ez a határ a veszteség mérlegelése. Nem véletlenül bevett szokás, hogy az orvosok így döntenek.

Tudom ez most nagyon ridegnek hangzik, de a hosszútávú szempontokat veszik figyelembe, ami a fajfenntartás.

Gyereket lehet nemzeni másikat, de ahhoz, hogy egy árvából anya legyen sok év múlva, ahhoz sok év kell, és még az is kérdéses, hogy lesz -e belőle, mert eleve veszteséggel születik. Képzeljétek el 1-es, és 5-ös, hogy fordítva működne, és minden problémánál a csecsemőt mentenék?

A csecsemő- és magzatelhalálozás annyira nem ritka még manapság sem, hogy ha az anyukák vállalnák fel magukat mint áldozat, még több problémás család ékesítené a bolygót, még több frusztrált gyerekkel, és oda jutna a következő generáció, hogy "én ugyan nem szülök, ha ekkora az esély, hogy belehalok." Kicsit nézzük már távlatokban a kérdést kedves hős anyatigrisek. Azt hiszeitek ti vagytok önzetlenek azzal, ha képesek lennétek mindent hátrahagyni az elveitekkel? Az anyai kötődés nem mindenkinél alakul ki egyből, van akinél csak közvetlen a szülés után. Attól még jó anya lesz a kérdező, és ez egy egészséges félelem.