Hogy jobb szülni?

Én hüvelyi úton szültem, belőlem kipréselték a gyereket, mégis az összeöltés után felültem a szülőágyon és saját lábamon mentem ki. A doki meg is jegyezte, hogy úgy járok-kelek, hogy nem mondaná meg, hogy most szültem.

Mellettem lévő ágyon a császáros anyuka a kínok kínját állta ki, úgy fájt a sebe, a gyereket nem tudta az ölébe venni, de még a poharat sem megemelni, és amikor 6 óra után lábra kellett állnia (állítólag muszáj, hogy szokja a mozgást), sírt és minden baja volt.

De! fordítva is vagyon. A nagynénémnek hüvelyi szülés után alig volt ereje, a varratai alul fájtak, ülni nem tudott, amíg ki nem szedték stb.

Egyik barátnőmet meg császározták és legközelebb is úgy szeretné, mert elmondása szerint egy kicsit fájt a sebe, de kibírható, utána sem volt vele gond, szépen gyógyult, minden tudott csinálni.

Szóval alkat és kezelés függvénye, hogy ki hogyan és mit bír. Lehet, hogy én a 2. gyerekem szülésénél nem tudnék lábra állni. Passz.

Csak csaszarrol nyilatkozatok.Altatas nélküli programozott volt teraranytalansag,farfekves miatt.Vegig hallgathattak épp hol tartanak,mit vágták át, hogy mi vérzik miért ennyire egy horror volt.Pedig lelkileg készítettem magam arra, hogy rossz lesz,de erre nem is lehetett felkészülni.

12ora fekves alatt egyszer adták oda a babát.Az első felállás pocsék volt,de aki mellettem feküdt fel se bírt szegény állni.Jarattak egy kört bennünket aztán odaadták a babát és utána az injekció kivételével ránk se nyitottak az ajtót.Mindenki oldja a gondját ahogy akarja.3hettel később szült egy ismerős 1honap alatt rendbe jött,mindig mondta ő annyira szenvedett az első 3hetben a gatmetszes miatt elképzelni se tudom.En jó 3honap után éreztem magam úgy hogy már rendben vagyok.Legkozelebb szülni szeretnék.

Ez kérdés???

Értelem szerűen az a jobb ha a természet teszi a dolgát

De

Vannak helyzetnek, amikor a természet nem tudja, vagy nem jól tudja temni a dolgát, ebben tud segíteni az orvostudomány a császárral...