Szülés utáni (1-2 hét) belül kialakuló pánikbetegség?

A második mentális szempontból nem olyan durva, mint az első. Általában nem pánikbetegség, hanem szorongás, depresszió jön ki. Ez nálam is így volt, sőt a pánikot szinte elmulasztotta a terhesség, de aztán jött a java, nagyon brutális szorongás. Egyébként ennek hormonális oka van és mindig is ismert jelenség.

Nálam is inkább depressziohoz volt hasonlo.. Tenyleg hatalmas a nyomas..Nem lehet mar megfelelni, akarhog csinalod valaki szerint rossz.. Igy marha nehez.

Szules utan inkabb depresszio "szokott" kialakulni esetenkent. Es sajnos neha nagyon rossz vege lesz, tudok egy olyan esetrol ismeretsegi korben ahol az anyuka megprobalt ongyilkos lenni, a vegen "csak" lebenult... Ez nem most tortent hanem jo par evvel ezelott. Szerintem ez a frissen sult anyukakat erinto szorongas, deperesszio es tarsai mindig is letezett csak nem volt ennyire nyiltan kimondva, es nem foglalkoztak annyit a temaval. De attol meg ugyanugy volt. Nalam a masodik babam szuletese utan ugy masfel hettel jekentkezett egy ilyen besokallas, kialvatlan voltam, nagyom faradt, semmire se volt idom amire akartam, es ugy ereztem minden kicsuszik a kezem kozul. Volt egy melypont, de halistennek nem zuhantam melyebbre. Parom probalt mindenben segiteni amiben tudott, szerencsere tultettem magam ezen. Viszont van akiknel ez nem all meg ezen a ponton. Es igen, hormonalis oka is van tobbek kozott.

Szerintem magukra vannak hagyva az újdonsült anyukák.Ezért a szorongás...mert persze ott van apuka vagy a nagyi,de dolgoznak,max 1-1 hétig tudnak segíteni,pláne ha van nagyobb gyerek akkor őt ugyanúgy rendezni,hozni-vinni kell.Nem is csodálom hogy mennyien lesznek depressziósok.

Nem szabad másokra hallgatni, hanem úgy kell mindent csinálni, ahogy neked és a babának kényelmes! Ha külön szobában akarod altatni és nem akarod szoptatni, akkor úgy legyen. Ha egy ágyban akarsz vele aludni és akár óránként szoptatni, úgy legyen, ÉS ne érdekeljen, hogy ki mit pofázik!!! Ennyi a titka! Én 4 gyereket szültem, elsőnél mindenki tanácsát meghallgattam egy ideig, aztán azt mondtam, tudjátok mit, le vagytok ti tojva! És így is lett! Senkinek semmi köze, mit hogyan csinálsz a babával, amíg az nektek beválik! Boldog babavárást és babázást!!!

Nálam inkább enyhe depresszió/szorongás jelentkezett a szülés után. Télen született a kislányom, férjem sokat dolgozott. Sokszor az idő miatt sem tudtunk akkor lemenni sétálni. Megnehezítette a dolgomat, hogy az egyik rokonom (messzi rokon, 1 hetet nálunk volt) a szoptatáskor folyton bejött a szobába, hangosan beszélt hülyeségeket. A baba emiatt nyugtalan volt, én pedig ideges lettem, mikor azt kellett hallgatnom mindennap, hogy biztosan nem jó a tejem, nem tápláló. Hozzáteszem 17 hónapig tudtam szoptatni. :) Társaságban nem nagyon voltam 2 hónapig. Majd amikor apósom kerek születésnapját ünnepeltük, kb. 20-an biztos voltunk, náluk hirtelen sírásba kezdtem, hiába ismertem mindenkit. Nekem az a "tömeg" a "bezártság után" így hirtelen sok volt. Szerencsére férjem is sokat segített. Amikor pedig bejött a jobb idő, többet tudtunk kimozdulni a babával is. Így könnyebben átlendültem a mély ponton. Szerintem meg kell tanulni kezelni az ilyesmi dolgokat, pl. nem kell mindig mindenkire hallgatni amit valaki mond (akár rokon, akár nem). Ha valaki egy kicsit mély pontra kerül, ugyanúgy fel lehet állni. Nem mindenkinél törvényszerű a szülés utáni depresszió. Én most várom a második babámat és nagyon bízom benne, hogy most gördülékenyebben veszem a kezdeti nehézségeket és nem lesz olyan szorongás, mint az első babámmal.