Császárosok! Milyen volt a szulesetek és utána következő pár nap?

24 éves voltam, amikor szültem. Igaz nem programozott császárom volt, hanem sürgősségi, de valahogy végig, az egész terhesség alatt úgy éreztem, hogy császárom lesz. Aztán a sors el is döntötte, elkezdett levállni a méhlepény, brutálisan véreztem, így 36 hetesen, altatásban megműtöttek.

Csütörtök dèlben műtöttek, délután 4kor már tusolnom kellett. A babát másnap reggel már kihelyezték hozzám,(persze már előtte is kihozták 1-1órára), éjszakára sem vitték el. Nagyon kemény volt. Alig bírtam segítség nélkül felkelni az ágyból. A szoptatással semmi gondom nem volt. 3. nap belövellt a tejem, 6 hónapig szoptattam. Én úgy álltam hozzá már terhessèg alatt is, hogy fogok tudni szoptatni. Meg sem fordult a fejemben, hogy nem.

Ha szoptatni akarsz, lehet, hogy simán fog menni, de lehet, hogy meg kell érte küzdeni. Ami fontos, hogy ha mégsem sikerül, akkor ne fogd fel kudarcként és ne görcsölj rá, hogy márpedig te nagyon akarsz szoptatni, mert akkor még nagyobb lelki nyomás lesz rajtad.

Szóval nekem nagyon fájt a hasam, amikor szopizott a babám akkor meg mégjobban, az összehúzódásoktól. Ez kb 1-1,5 hétig volt így.

Hazafelé a kórházból az összes kátyút és bukkanót megéreztem, azt hittem soha nem lesz vége a 40perces útnak, mikor haza értünk és besétáltam a házba, majdnem elájultam.

Az első pár nap nekem nagyon kemény volt. Nagyon fájt és nagyon nehéz volt így ellátnom a babámat. De utána napról-napra könnyebb lett. Szülés után 2héttel már jól voltam, csak néha húzódott meg szúrt a seb. Viszont már eltelt egy év, de még mindig érzékeny picit.

Borzalmas. Nem hatott megfelelően az érzéstelenítő, így éreztem a vágást. Aztán elaltattak, de arra meg allergiás lettem. A szülés után tüdőembóliát kaptam, majd a seb fertőződött el, ami a mai napig érzéketlen. Majdnem egy hónapig voltam kórházban.

28 évesen szültem, programmal.

Bár nekem sürgősségi császáros volt azért én is megosztom az élményeimet :) Én szülés előtt semmit sem olvastam a császárról, mivel természetes szülésre készültünk. De sajnos nem tágultam, viszont a magzatviz már elfolyt ami szennyezett volt.

Engem érzéstelenitettek, fura volt, ilyen rángatásokat éreztem a hasam felől, majd egy jó nagy nyomást a gyomorszájamba, ekkor hallottam sírni a kicsi lányomat :D reggel 7-kor született, este 7-ig nem keltem fel, ekkor jött vissza a fogadott szülésznőm, ő segített nekem. Rettenetesen fájdalmas volt számomra az első felkelés (és utána még elég sok felkelés). De nagyon örültem hogy őt felfogadtuk, és nagyon sokat segített abban a pár napban még ott voltam. A baba egésznap ott lehetett velem, kivéve első nap, mivel nem emelhettem a fejem és tartani sem tudtam volna sehogy, kb 2-3-szor hozták ki.

Én nagyon rosszul éltem meg ezt az egészet, rossz élmény számomra, és elvette a kedvem ez az egész egy második gyermektől. Kb 2 hétig rettenetesen fájt a seb, pedig 6 nap után már kiszedték a varratot és mindenki azt mondta, hogy utána mennyivel jobb lesz.