Féltetek a szüléstől?

Az nem könnyelműség ha nem félsz. Ne us félj, koncentrálj arra, ahogy eddig, hogy minden rendben lesz. Ez biztos jobb, mintha görcsölnél előre, nem csak lelkileg de szerintem ha így állunk hozzá, nagyobb eséllyel megy könnyebben.

A kérdésre válaszolva, én az elsőnél nem féltem, a második császár lett, most dolgozunk a 3.-on és természetes úton szeretném. De tuti jobban fogok tartani tőle. :-) persze majd próbálom elterelni a gondolataim, de már tudom mi vár rám. :-)

Az elsőnél nem féltem, nem láttam értelmét, attól nem lett volna jobb.

A második indított volt, rengeteg rosszat hallottam a dologról, mielőtt bementem a kórházba- hú, szerintem életemben nem féltem annyira!

én sem féltem. sőt, én "bíztam" magamban. elég magas a fájdalomtűrő képességem, tudtam éreztem hogy minden rendben lesz. végül 9 órát vajúdtam, amiből az utolsó 3 óra volt keményebb, akkor kaptam oxit. de azt a 3 órát is hang nélkül végig csináltam. figyeltem a légzést, fájásnál mély levegő be lassan ki, vagy ilyesmi. a lényeg hogy erre figyeltem és sokat segített.

most 28 hetes terhes vagyok. én is kicsit tartok tőle hogy mikor hogy fog beindulni, a férjem szintén éjszakázik, ha nem akkor nappalos, 12 órát dolgozik. rokonok 100km-re...stb. a fiammal magzatvíz elfolyás, a kórházba vezető út sima volt, semmi fájás. tehát szintén pozitívan állok hozzá, bár lehet megpróbáljuk szabira venni a szüléshez közelgő időt hogy minél biztosabban otthon legyen. tudom, nem lehet előre látni mikor szülök de pl 37-38. héttől otthon legyen. annyi szabija biztos lesz. de majd meglátjuk.

jah még annyit hogy a fene nagy magabiztosság mellett is olyan 36 hetesen kicsit bepánikoltam, hogy nah nem, én nem akarok szülni, de ez kb fél óráig tartott, de nagyon erősen éreztem azt a bizonyos félelmet.