Miért alakul ki, vagy milyen okai vannak a szülés utáni depressziónak?

Trimeszterek szerint különböző problémák merülhetnek fel (pl. első trimeszter-felfogni hogy valaki növekszik odabent, vajon megmarad-e a magzat, apuka ott marad-e, második trimeszter-ez a "boldog időszak", de itt kezdődik a nagy súlygyarapodás ami testképzavart okozhat, harmadik trimeszter-felkészülés az elengedésre, fel kell fogni hogy hamarosan kibújik a pici, félelem a szüléstől)

Szülés utáni depressziónak azt nevezzük, mikor az édesanya megijed hogy már nem odabent a biztonságos anyaméhben van a pici, hanem kint a külvilágban, félti, fél attól hogy a párja elhagyja mert nem fog tetszeni neki a teste, fél a szoptatástól, a gyerekneveléstől stb.

Az alváshiány, mondhatni alvásmegvonás egyenes következménye.

Illetve, hogy hiába készültél rá, abban a helyzetben találod magad, hogy (az első hónapokban mindenképp) senkit nem érdekel már a munkád, a tanulmányaid, képességeid, a nőiességed, egyedül az anyaságod van és hogy hogy bánsz a gyerekkel. Bunkóbb csecsemősök, szülésznők már a gyermekágyi időszakban belédrúgnak, hogy milyen anya vagy. Szoptatsz? Bénán csinálod, csak a levegőt nyeli. Tápszert adsz? Nem vagy ember. Cumit adsz? Hülye vagy. Hogy fogod? Hogy böfizteted?

Aztán jönnek a végtelenségig frusztrált védőnők. Tőlük is meghallgathatod, hogy keveset/sokat eszik a gyerek,tedd többet hasra, meg az előzőleg felsoroltak különböző variációit. Aztán jön a párod, a rokonaid, hogy mit csinálj másképp, a gyerek üvölt, egy perced sincs magadra. Vagy van, es elmesz fodraszhoz...de milyen anya az ilyen?? Facebookra kiraktál képet..túl sok? Túl kevés? Miért nincs rajta a párod a képen, miért nem vagy te rajta, miért csak most raktad ki?

Diétázol? Sz@r anya vagy. Nem diétázol? Elhanyagoltad magad. Kényelmesen öltözködsz? Elkényelmesedtél! Csinosan öltözködst? Rib...nc vagy.

Emellett fáj a méhed, vérzel, vizesedsz, folyik a tejed, feszül a melled. És nem alszol napokat, heteket, honapokat! SZERINTED MITOL LESZ DEPRESSZIOS EGY FRISSEN SZULT NO?

Az előzőek jól leirtak, de azért kiegészítem még annyival, hogy a hirtelen megváltozott élet is ad egy rúgást az embernek. Tehát alvás hiány, nem teheted akkor és azt amit szeretnél, mert van valaki akinek szüksége van rád 0-24 ben. Tehát nem alhatsz, ehetsz, pisilhetsz, olvashatsz, setalhatsz stb. mert félsz hogy emiatt szaranya leszel. Plusz nem látod a végét, mert a 18 év is csak egy álom :)

Ezen kell atlendűlni minél hamarabb. Kell napi pár perc, ami csak a tiéd, addig vigyáz valaki a babára vagy tudod hogy biztonságban van, már sír pár percet. A napi rutinom része lett a csésze tea reggel, séta a kutyával, és ha jól alszik akkor olvasgatok. Imádom a lányom de nagyon jól esik az a napi pár perc amikor én idő van és kikapcsolhatok. Neki is jobb mert boldog az anyukája.

Szerintem elsősorban az okozza, h az anya 0-24ben a babával van, jóformán egész nap nincs felnőtt társaságban. apuka dolgozik, anyuka ha ki is mozdul, egy örökkévalóság az elindulás, mire a picit összeszedi, olyankor is boltba kell menni, de akkor már haza is kell jönni, mert valamit főzni kell, valami rendfélét rakni a házban. akkor az állandó csesztetések másoktól, mit hogyan kéne csinálni... vagy amikor egész nap sír a pici és este hazajön apa és a baba kibújik a bőréből örömében és csak arra tudsz gondolni, milyen anya az, aki még a gyerekét sem tudja megnyugtatni? mikor szükséged lenne a párodra, egy kis időre kettesben mint régen, de vagy nincs rá lehetőség, vagy fáradt mindenki...az aggódás, ha mondjuk nincs tejed, de a tápszert meg nem eszi és még erre se vagy képes, h megetesd.

vagy ha apuka nem veszi észre, h anyuka extra érzékeny, több odafigyelésre lenne szüksége és ezt nem kapja meg, jön a bizonytalanság, biztos nem szeret már, biztos nem vonzódik hozzá, és még lehetne sorolni.