Hogyan dolgoztad fel a szülésed "élményét", ha negatív emlékeid voltak?

Én egyszerűen nem törődöm vele, szülés után nem is volt sok időm ezen agyalni.

Most azzal biztatom magam, hogy a másodiknál tutira kérek EDA-t, akkor talán nem lesz ilyen borzalmas.

Hasonló volt, mint az első válaszolónak, csak ráadásul manuálisan távolították el a méhlepényt, és vért kellett kapnom utána.

Sajnálom, tényleg rémálom szülésed volt. Kezdve a kézzel tágítástól a kitolásig.

AZ első fiam nagyon nehezen született meg. A vajúdás még csak csak elment, de a kitolás. Majdnem fél órán keresztül próbálkoztam, erre a doki behívott egy másikat és szó szerint kinyomták belőle a babát. Azt hittem minden belső szervem kipréselik. Aztán kiderült a fiam egyik keze a feje mellett volt (szalutálva született) és a köldökzsinór a vállán volt. Persze, hogy nem tudott kibújni... A gátsebem is hetekig gyógyulgatott.

Nagyon rossz élményem volt, de a baba megszületése után olyan sok új feladat hárult rám, hogy nem volt időm gondolkodni sem.

Ezen élmények után még egy babára vállalkoztam, a szülésem viszont most már tényleg élmény volt!

[link]

Érdemes elolvasni!

Nekem két szülés élményem volt. Az első után azt mondtam, hogy bármikor jöhet a következő. Nagy baba volt, sejtettük, hogy a második is az lesz. A másodikat nagyon megszenvedtem. NEm a hossza, vagy a fájdalom, ugyanúgy indított szülés, burokrepesztés, oxitocin, 8 óra intenzív vajúdás ...

de elakadt a baba. Kint volt a feje, és nem jött tovább.Elakadt a válla. Addig ment a gátvédelem. és akkor elkezdtek vágni, nyomni, mindenki csak elbeszélt a fejem felett. Nekem halálfélemem volt. Azt hittem, hogy ezt egyikünk sem éli túl.

Megszületett az én drágám. A méhlepény darabokra szakadt közben, Jött a kaparás, természetesen ébren !!!!

Per pillanat szeretnék még egy harmadikat, a terhesség csodás volt, az anyaság is az, de a szülés rész nagyon rossz volt. A szülőszoba gondolatától is halálfélelem jön rám :-(