40 felett szülni felelőtlenség szerintetek?

Az élet arról híres, hogy fittyet hány a statisztikákra.

Én az elmúlt négy évben négy barátot/ismerőst veszítettem el, mindegyik rákos lett, és egy kivételével mint 40 alatti anyuka/apuka volt (a negyedik negyven-egynéhány, szintén kisebb gyereket hagyva hátra).

Nekem van testvérem, de nem szoros a kapcsolatunk, mondhatni felszínes. Külföldön él a családjával, évente egyszer találkozunk.

Ettől még nem vagyok magányos, van férjem és gyerekeim és barátaim is.

A barátnőm kései gyerek volt, apukája 50 felé járt, amikor született, 84 évesen még a hátán lovagoltak az unokák.

Lehet hogy vannak statisztikák, de az egyes családok élete ettől még nagyon eltérhet, és el is tér sokszor.

Az, hogy milyen fizikai adottságokkal rendelkezünk, csak részben kiszámítható.

Nekem a 33. szülinapomon azt találta mondani egy orvos, hogy olyan a gerincem, mint egy 60 évesé.

Akkor hogy is van ez?

Szerintem az élet annál sokkal kiszámíthatatlanabb, minthogy bármire is lenne garancia.

Próbálhatjuk bebiztosítani magunkat, de jöhet bármi, a természeti katasztrófától, háborútól, anyagi csődtől vagy betegségtől kezdve BÁRMI, ami felborítja a mégolyan jól eltervezett kis életünket.

Úgyhogy az a véleményem, hogy érdemes a szívünkre hallgatni, hogy mikor vállaljunk gyereket és kivel, és azt sem szabad elfelejteni, hogyha "természetesben" gondolkozunk, akkor a biológiai óránk a megmondója annak, hogy meddig tudunk gyereket vállalni, mégpedig egészen klimaxig, amíg megfogan.

Ez régen sem volt máshogy.

Ha mindenki megmurdelna 60 évesen nem tartana itt a nyugdìjrendszer.

Sokkal nagyobb a baj ott ahol 20 évesen a 3. vagy épp a 4. gyereket szülik a semmire. Ott szerinted a putriba milyen hàtorszàga van egy gyereknek?

Nagyon kifordìtottad ezt az egészet. Normál körülmények között 25-35 év között szül az àtlag. Aki 40 felett annak oka van, késői pàrkapcsolat, meddőségi gondok, vagy többedik gyerek.

Amúgy meg Czeizel mondta jól, aki 40 felett szül annak nagyon kell örülni, hiszen ìgy sem születik meg egy csomó gyerek.

"Az a véleményem, hogy igenis sokat hozzátesz egy nagyszülőnél eltöltött nyár"

Valóban. Tegyük fel, hogy 25 évesen vállal gyereket valaki, és már a szülei is hasonlóan tettek.

Akkor a nagyszülő javában dolgozik még 12-15 évet, mikor a kisunoka érkezik, tehát szó sincs nagyinál eltöltött nyárról, hiszen a nagyinak is 2 hét szabadsága van.

Tehát ha a te mondatodat értelmezzük, akkor ha a nagyszülő 25 évesen vállalt anno engem, akkor én csak 40 fele vállaljak, mert különben nem lesz segítségem, megfosztom a gyerekemet a nagyinál töltött nyaraktól.

Érzed az ellentmondást?

Nem.

Az anyám 40 éves volt, amikor szült (még a hetvenes években) és képzeld, nem halt meg 20 éves koromban. És nagyon hálás vagyok amiért bevállalt, mert cseppet sem ingerszegény és tartalmatlan az életem, pedig még testvérem sem lett. Viszont nagyon sok szeretetet, törődést kaptam a szüleimtől, szuper gyermekkorom volt, rengeteget foglalkoztak velem és hozzásegítettek ahhoz, hogy elérjem a gyermekkori álmaim többségét.

Én is 38 évesen szültem az elsőt, és annyi a különbség,hogy ő két testvérrel fog felnőni és nem egykeként.

Az évek száma nem minden,ami ahhoz kell, hogy valaki istenkirály szülő legyen. ismerek egy csomó embert, aki még a kapcsolatot sem tartja a nála huszon egy-két évvel idősebb szüleivel,mert örül, hogy végre leléphetett otthonról...

És ismerek olyan párt is, akiknek 41 évesen, évtizedni próbálkozás után jött össze az egykéjük, de borítékolom, hogy szeretetteljes,boldog gyerekkort fognak neki biztosítani (és nagy valószínőség szerint nem fogják őt tíz év múlva árván hagyni!)

Szerintem kérdező ne ítélkezz, mert soha nem tudhatod hogy mit hoz az élet számodra, vagy szeretteid számára (lehet, hogy egy napon pont az általad lesajnált emberek helyében fogod magad találni.)

"Nagyon unalmas, ingerszegény életet jósolok a kicsinek később, akár kamasz korában is, hogy alig vannak családtagjai, felnőtt létére meg nagy valószínűséggel teljesen egyedül áll majd az életben."

Akkor akik külföldre költöznek a gyerekeikkel ami manapság ugye elég gyakori,akkor azoknak a gyerekeknek is ingerszegény az élete mert nincsenek a rokonok,nagyszülők a szájukban??? Nevetséges vagy,ne te akard már eldönteni,milyen élete lesz vagy legyen valakinek.

24 évesen szültem,de nem,úgy gondolom nem felelőtlenség hanem mindenkinek a magánügye.

Kérdező!

Te hány évesen szülted az elsőt? És a másodikat?

Nincsenek ingerszegény környezetben? Akkor sem, ha holnap meghalsz? Hány évesek a szüleid, mivel foglalkoznak, hogy nyárra le tudod nekik passzolni őket?