Elmeselne nekem valaki a szuleset, aki nem kert fajdalomcsillapitast?

Eddig egyszer szültem, fájdalomcsillapítás nélkül. Szivárgott a magzatvíz, ezért bementünk a kórházba, ahol megállapították, hogy tágulok...olyan este 6 körül volt. Fájások elég rendszertelenek voltak, hogy 10, 12 hol csak 3-4 perc. Erősségük szinte semmi.

Este 8 utánig vártak, bőven tágultam, továbbra is fájások nélkül, így rákötöttek oxitocinra. Na attól aztán jöttek a baromi erős fájások a semmiből. 10:30-ra megszületett a lányom.

Szülés előtt már beszéltünk dokival a fájdalomcsillapításról, tudtam a lehetőségeket, de valahogy tartottam tőle, így nem is kértem.

1. szülés úgy indult, hogy elfolyt a magzatvíz itthon. Utána rögtön kezdődtek is a fájások, 9,5 óra vajúdás után megszületett a kisfiam. A fájdalom elviselhető volt, de itt nincs lehetőség EDA-t kérni, úgyhogy lefutott ügy volt ebből a szempontból.

2. szülés programcsászár volt a baba egészsége érdekében. A hideg kirázott már csak a tű látványától is, nemhogy attól, hogy belegondoltam, hogy azzal a gerincemnél fognak szúrni... A szúrás jól sikerült, de a helye sokáig fájt (és a fejem is elég sokat fáj azóta).

3. szülés fájásokkal indult itthon, 12 óra vajúdás után mentem be a kórházba. Ráhúztam még öt órát, ami alatt brutál erősségű fájásaim lettek, néha a falat tudtam volna kaparni... EDA még mindig nem játszott, de a császáros "élmény" miatt eszembe sem jutott. Utólag nem is emlékszem a fájdalomra, csak arra, hogy így is milyen flottul ment minden. :) Ha szülnék még - amit nem hiszek -, és lenne választási lehetősgéem, hogy kérek-e EDA-t, egyértelműen nem kérném.

Én eddig csak egyet szültem. Nekem nagyon jó és szuper gyors volt a szülés. Elfolyt reggel 6-kor a magzatvíz. 7.30-ra elkészültem a kórházi táskámmal (amúgy kész volt csak annyira izgatott voltam hogy másfél óra kellett ahhoz hogy berakjam a maradék kb 3 cuccot és taxit hívjak.) Na mikor a taxi megjött már voltak fájáskor amik alatt szenvedtem. De még tűrhető volt. 8.15kor beértünk a kórházba, itt már majdnem összeestem az 5 perces fájásoktól. Nem találtuk a liftet, vajúdva megmásztam férjemmel a 3 emeletet. :D Szülőszobán bejelentkeztem, 9-ig ctg volt rámkötve. Aztán leszedték, mondta a szülésznő hogy vegyem fel a hálóingemet. Na ekkor már nagyon nehezen ment, innentől durván fájt 3 percenként kb. A szülőszékbe kapaszkodtam és négykézláb voltam, ez volt a legkényelmesebb. Kérdeztem hogy beöntést nem kapok? Nem, már mindjárt megszületik, most már nem adnak. Én meg: mi van, még csak most jöttünk be!? :) azt hittem még egy napig is eltarthat ez. Innentől már nem tudom az időt de néha egyedül hagyott a szülésznő vajúdni néha meg bejött. Felparancsolt az ágyra, nagyon nehezen de felmásztam. Megjött a dokim, azt mondja 8 cm-re vagyok kitágulva. Huh, ezt nem gondoltam volna :) Elkezdtem nyomni, miután kérdeztem hogy szabad-e. kb. 15 nyomás kellett hogy kibújjon a fiam. Gátmetszést is csinált de azt nem éreztem, nekem jó volt mert könnyebb lett így a kitolás. Elvágták a köldökzsinórt es odaadtak a babat. 10.15kor született meg. Mikor kijött nagyon csodálkoztam hogy hoppá már itt is van, azt hittem még egy fél órát legalább nyomnom kell.

Nem adtak semmit, se fajdalomcsillapító, vagy ilyesmi. A fájdalom mellett a nagyon nagy nyomás volt a legrosszabb amit a baba kifejtett, féltem és úgy éreztem tényleg szétszakadok.. de összességében nekem jó volt a szülés és amikor megint szülök megint ugyanígy szeretném. Persze nem az én erdemem hogy ilyen volt hanem a testem tette a dolgát és az a szerencse hogy gyors volt nagyon. A durva szenvedés csak olyan 2 óra volt

Remélem második alkalommal nem veszi el a fájdalom az eszemet és nem kérek edát, én attóp amúgy félek és nagyon durva fejfájást is okozhat utána napokig.