Ebben az esetben is sokkolhatja a babát a császár?

Szerintem magam a születés is egy sokkoló dolog a babának, hiszen ő addig bent volt, melegben, minimális fény és hang viszonyok között. De ezzel nem kell foglalkozni, így vagy úgy de a világra fog/kell jönnie.

Nekem császárral született a babám, és konkrétan aludt végig. Amikor kiemelték, akkor is, amikor megmutatták, akkor is. Mikor takarítgatták, na akkor eszmélt és kiabált.

Nálunk a programcsászárosoknak is kötelező legalább 1-2 órát "vajúdni" még ha nem is érzik annak, hogy az oxi rájuk van kötve.

Én azt gondolom egyébként, hogy az egész szülés a sokkoló. Mindenképpen kikerül a kényelmes melegből vagy úgy, hogy átpréselődik egy lukon, vagy pedig egyszer csak valaki megragadja (pl nyakánál fogva) és kiemeli a vakító fényre.

egyik sem lehet kellemes.

mindenesetre a hüvelyi szülés más miatt is fontos, a gyerkőc bélflórájának is fontos ott áthaladni, illetve arányaiban pl kevesebb csípőficamos is van a természetes úton született babák körében.

Angol nyelvterületen készítettek erről számos tanulmányt, keress rá!

A lényege, hogy sokkal kevésbé "szenvedi meg", ha előtte vajúdott vele az anyuka, mintha csak "kikapnák".

Tervezett császárom lesz pár hét múlva. (én mondjuk nem így terveztem, de hát ez van). A szülésznőm azt mondta, a babának jobb, ha magától megindul a szülés, megkapja a kezdő "ingert", majd jön a császár, mintha csak simán kiveszik, és kész.

Nálam sajnos nem opció, hogy bármennyit is vajúdjak, sőt ártana nekem, így az én babám elég nagy sokkot fog kapni. Előre sajnálom szegényt. Ha már megvan az időpont, próbálok majd beszélgetni vele a pocakban.

Nekem erre azt mondta a dokim,hogy elvileg jó, gyakorlatilag semmilyen bizonyítékkal nem tudnak szolgálni. Két császáros gyerekem van, nem tudom,hogy hogyan lehetnének ennél "egészségesebbek"!

Normál szülésnél meg lehet,hogy kevesebb csípőficam, de ott meg más jöhet "közbe"!

Én 7-8 órát vajúdtam, de nagyon nehezen nyíltam az oxi és a nospa szuri ellenére. Ez önmagában nem lett volna baj, jól bírtam, egyáltalán nem fáradtam, de a baba distresszes lett, így császárral fejeztük be a szülést.

A szülésznő azzal vigasztalt, hogy nem volt hiábavaló a vajúdás, jobb így a babának is, hogy átélt ő is némi vajúdást. Sajnálom, hogy így alakult, nem készültem lelkileg császáros szülésre egyáltalán. Azóta sok anyukával beszéltem és megdöbbentem, milyen sokszor császár a vége normálnak induló szüléseknek is.

Én próbálom hinni, hogy hasznos volt a vajúdás a babámnak, látok benne rációt. Talán jobb egy fokkal annál, mintha tényleg csak úgy kikapják szegényt a nagyvilágba átmenet nélkül.

A születés minden módon sokkoló,akár fájdalmas is .

Ez a világ rendje,nem kell túlgondolni ,szerintem ..

Ha szükséges,akkor kapják ki ,ha nem,akkor jöjjön a hüvelyi úton . Csak egészségesen és élve szülessen meg. Semmiféle bizonyíték nincs rá,hogy bármi jelentősége van ennek a későbbi életedre .