Gátmetszés és császármetszés: most akkor az éles sebszéleket könnyebb összevarrni, vagy a tépettet?
Tudom, hogy itt nem sok eséllyel van orvos, de nem értek valamit, hátha ti igen. Vitát nem akarok szítani, csak talán ti többet tudtok már a témában, mint én, érdekel, ki-mit tanult, hallott erről:
Azt mondják, azért fontos a gátmetszés, mert a vágott sebszéleket könnyebb összevarrni, és szebben, jobban gyógyul. Legalábbis ez terjed, mint magyarázat, hogy miért nem engedik a sima hüvelyi szülés közben magától sérülni a gátat 1-2-es mértékben (a 3-4-es repedés esetén megérteném, főleg, ha annak iránya nem megfelelő, de az ilyen mértékű sérülés elvileg nagyon ritka).
Aztán megnézünk egy császáros műtétet videón és látjuk, hogy csak a felszíni vágás szikés, egyenes vágás, a többi esetben ujjal választják szét a sebszéleket (mondjuk ki nyíltan, tépik szét a rétegeket), és a magyarázat, amit találtam az az, hogy a tépett rétegek szebben, jobban gyógyulnak, jobban összefekszenek a műtét végén, mintha vágták volna. Ezért csak a kezdő vágást ejtik meg rajta eszközzel, a többit ujjal húzzák szét arra, amerre a szövet engedi.
Most akkor a vágottat könnyebb összevarrni és gyógyul szebben, vagy a tépett, magától szakadt?
Én úgy érzem, a gátmetszések ilyen gyakorisága nem indokolt, mint amennyit ma tapasztalni rutinszerűen, különösen első szülők esetén. Miért nem engedhető meg tehát az 1-2-es gátsérülés, ha elvileg a tépett szövet szebben gyógyul, és lássuk be, biztosan nem idegek felé megy a szakadás, ha magára a természetre bízzuk. Ha meg igen, akkor is meg lehet még ejteni a metszést. Így is a végén csinálják csak.
De miért ez a nagy ellentmondás? Miért jó (azon túl, hogy 1-2 perc lecsíphető a kitolásból), ha az orvos vág, ahelyett, hogy hagyná a szöveteket végezni a dolgukat?
válasza:"Esetleg tudod, hogy más műtét esetén, ami nem császár, hanem mondjuk nyílt hasi műtét, pl. egy gyomorműtét esetén is így járnak-e el? Én nem sokat tudok más műtéti eljárásokról."
A méh középen van és van értelme középen vágni. A többi hasi szerv általában oldalt van, vagy konkrét területet kell vágni - akkor nem tudják a középső bőnyét szétválasztani, mert onnan messze van. Tehát nagyban függ attól, hogy pontosan melyik hasi szervről van szó és az hol helyezkedik el a hasüregben.
válasza:Valamint, ha életmentő műtétről van szó (akár császár is), akkor nem p.csölnek az ujjal szétválasztgatással, hanem vágnak mindent, hogy mielőbb mentsék az embert. Tehát más egy tervezett műtét, ahol van idő mindenre és más egy kapkodós, életmentő beavatkozás.
Balesetes sérültről is ollóval vágják le a ruhát, míg akinek tervezett műtétje van, az nyugodtan átöltözik köpenybe előtte.
Ismerősnek (igaz férfi de történet szempontjából lényegtelen a neme) végbél zaróizmot átvágó beavatkozása volt. A mai napig gond a minimálisan megmaradt inkontinencia. Ez esetben a záróizmot nem kéne jobban védeni a vágásoktól (legyen az hüvely vagy végbél) mint a repedésektől? Pont azért mert hogy nem úgy gyógyul,ha már egyszer vágva lett?
Bocs ha hülyeségeket kérdezek, de te kompetensebbnek tűnsz a témában. :)
válasza:A 19-es és a 20-as jól leírta. Császárnál nem tépnek szét semmit. Az izmokat húzzák szét kézzel. Régebben átvágták őket, hosszabb volt a gyógyulási idő, mindig tettek be draint is.
A gátmetszés más téma. Ott ha valakinél látják, hogy repedne, inkább vágnak. Nem lehet előre tudni, hogy milyen fokú lenne a sérülés. Inkább egy gátmetszés, mint pl. egy negyed fokú gátrepedés, ahol a végbél is sérül...
Ez egy nagyon érdekes előadás a témában, szerintem:
A szülés ideje alatt és utána 6 hétig a gátmetszéses betegek 10%-kal több fájdalmat élnek át, mint a spontán repedtek.
Gátmetszés után gyakrabban fordul elő stressz inkontinencia. (Igaz, ez kb. 1 évvel utána elmúlik).
A vágás után is 2-11% az esélye a végbél vagy ánusz sérülésének.
De arról semmilyen infót nem ad megintcsak, hogy amúgy spontán milyen gyakori lenne a gátrepedés, főleg a harmad és negyedfokú sérülés? Mert én úgy érzem, hogy annyira nagyon gyakori nem lehet, hiszen, akkor kb. minden második 100 évvel ezelőtt szült nő szenvedne a repedésektől, és azért erről tudnánk, szerintem. Ti tudtok valamilyen adatot ezek gyakoriságáról?
válasza:100 évvel ezelőtt kicsit más világ volt...
Manapság sok esetben a gyerek állapota miatt is kell gátmetszés, hogy hamarabb világra segítsék.
100 éve otthon szültek, nem volt ennyi vizsgálat, vajúdtak napokig, a nők 10 gyereket szültek, ezek közül jó, ha 3-4 megérte a felnőtt kort. Nem volt ritka a halvaszülés, sokszor csecsemőkorban meghaltak, illetve a nők is belehaltak a szülésbe...
Ha összehasonlítasz egy gátvédelmes és egy gátmetszéses szülést, akkor az egyik különbség a kettő közt, az az időtartam. Gátmetszés esetén gyorsabban megszületik a gyerek, egy gátvédelmes szülés van, hogy akár fél órával is tovább tart (nem 1-2 perc csíphető le). Ha közben bármi indokolja a szülés gyors befejezését, akkor vágni fognak, mindegy mit akar az anya.
De nyugodtan kipróbálhatod, milyen volt 100 évvel ezelőtt. Ha beindul a szülés, ne menj kórházba, szülj otthon, hívd át a szomszédasszonyt segíteni. Utána pedig írd le nekünk a tapasztalataidat, hogy milyen volt.
Egyébként az inkontinencia azoknál gyakoribb inkább, akik az első gyereket is gátmetszés nélkül szülik. A gát izmai tetőcserépszerűen elcsúsznak egymáson ha túl sokáig feszíti a magzat feje, és az már nem lesz utána ugyanolyan...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!