Nem tartjátok önzőnek, hogy azzal védekezzen a leendő apa, hogy nem bírja majd nézni, hogy szenved a vajúdó felesége, ezért nem bitos, hogy benn tud lenni a szülésnél? 34hetes vagyok
A párommal próbáltam beszélgetni a szülésről, hogy mit gondol, bejön-e stb. azt mondogatja, hogy persze, bejön és velem akar lenni, de nem akar beszélni a szülésről.
Eddig kicsit bizonytalan voltam ezzel kapcsoltaban, éreztem, hogy vmi nem stimmel, mondtam, hogy nem ezzel mérik a jó apaságot, hogy ott lesz-e vagy sem, neki kell döntenie, de ha nem szeretne ott lenni, akkor még előtte beszéljük meg és egy bnőmet hívom, hogy legyen velem vki.(persze legjobban a páromnak örülnék). Csak ezt hozta fel indoknak, hogy milyen nehéz tehetetlenül nézni, hogy szenved a másik, amivel teljesen egyet is értek, na de kérem: én nem mondhatom, hogy 'nem bizti, hogy végig tudom csinálni a szülést, hisz az olyan nagyon fáj'?! elvégre nekem fáj és én nyomom ki a gyereket... nem támogatnia kellene, ahogy csak tud a saját érdekeit kicsit félretéve?
persze ha nincs más indok.... de mi lehet a valódi ok, ha nem ez? és miért nem akar a szülésről beszélni? itt lenne az ideje, nem? mert akkor én is úgy készülök lelkileg.
Szerintem ez egy férfi részéről elég jó indok, nem kell jobb. Gondolj bele, hogy persze, hogy fogalma sincs arról, mit érzel, de akkor sem lesz, ha bemegy veled, csak egy olyan kiszolgáltatott helyzetben lát, amivel lehet, hogy nem tud mit kezdeni. Talán téged ez nem zavarna, sőt, de lehet, hogy őt a saját tehetetlensége tényleg ennyire bántaná... végülis férfi, aki meg akarna óvni, védeni, de nem tudna.
Szerintem készülj úgy lelkileg, hogy nem fog bemenni veled és akkor csak kellemesen csalódhatsz. Lehet, hogy mikor ott lesztek, meggondolja magát.
Ja, és ne várd, hogy "kibeszélje"... ez is olyan női dolog, hogy nekünk szükségünk van arra, hogy beszélgessünk róla. Lehet, hogy ő viszont úgy érzi, hogy így is épp elég, amit tud arról, hogy mi is fog ott történni veled!
Koncentrálj magadra!
Nem önző. Valószínűleg tényleg rosszul viselné a helyzetet. Nagyon rossz, amikor látod, hogy mennyire fáj vmi annak, akit a világon a legjobban szeretsz és nem tudsz neki segíteni...
Nálunk úgy volt, hogy bejön Apa. Csak aztán magas lázam lett, felment az amúgy is magas vérnyomásom, emiatt a baba szívhangja is rosszabbodott, császár mellett döntött a doki. Sebaj, akkor nem jön teljesen be, csak az ablakból nézi. Aha :) Az altatóorvos még a felkészülő szobában magyarázta, hogy mi hogy fog történni, epidurális injekciót hova adja, hogy adja, milyen hatása lesz, milyen kockázatai vannak. Egyszer látom, h életem szerelme megy kifelé. Na, gondoltam, biztos felveszi a zöld ruhát, hogy elkészüljön, mire visznek. Már feküdtem a hordágyon, tolnak, kérdezgetem, hogy hol a férjem, hol a férjem? Nem tudják. Tiszta rossz volt, még egy puszit sem kaptam. Kb a műtét első 10 perce után mondja az altatóorvos, hogy na, most már apuka is jól van. :) Kiderült, hogy az epidurális szóbeli kifejtésétől rosszul lett (elképzelte), és a folyosón még kicsit össze is roggyant... Husikám... Persze utána már nem engedték be, tisztára maga alatt volt :)
Szóval, ha nem akar bemenni, akkor hagyd rá, mert a végén még neked kell őt istápolnod :)
Köszi a gyors válaszokat... nem erőltetni szeretném egyáltalán, én azt nem értem, miért nem akar beszélni a szülésről. ha nem szeretne bent lenni, nincs gond, de szeretnék lelkileg készülni rá... akkor megbeszélem a bnőmmel, hogy legyen ott ő is, és akkor bármi történik, vki velem lesz.
Mert én csak attól félek, hogy 'idegen' emberekkel leszek körülvéve... Szeretnék olyat magam mellett tudni, aki nagyon jól ismer, hiszen tudom jól, fogalmam sincs mi lesz.
Attól tartottam amúgy, hogy olyan indok van a háttérben, amit a párom nem mer/akar elmondani... furcsa önmagában ez az indok tőle.
félek, hogy az jön le a kérdésből, én mindenáron erőszakolni akarom a párom , hogy legyen velem. ez nem igaz. neki kell döntenie, de egy döntést joggal várhatok, nem? ne csak úgy vágja oda, hogy bent lesz, hiszen én nem ezt a választ várom, hanem azt, ami őszintén a szívéből jön. ehhez pedig beszélgetni kell, hogy megértsük egymás elképzeléseit, nézetet, félelmeit.
olyan sok a bizonytalan tényező egy szülés alkalmával, hogy szeretnék egy-két biztos pontot. és ezt egy lelki társban látom, aki lehet a párom vagy rajta kívűl még 2 barátnőm jöhet szóba.
Szia! Én a helyedben a barátnőmnek elmondanám ezet a szituációt, és megkérném, hogy ő is legyen ott, ha a szülés megindul, és ha a párod esetleg ki akar menni, mert bármi elképzelhető, akkor legyen ott a barátnőd, aki tovább támogat. Egyébként a párod valószínűleg fél a szüléstől, igen igazad van, végülis te szülsz, de neki, mint erős férfinak, nagy teher lelkileg, hogy lehet szembesülni kell vele, hogy nem tud segíteni. Nehéz kérdések ezek. Én azt mondom, ne erőltesd rá. Szerintem ő is nyugodtabb lesz, ha a barátnőd is veletek tart szülni, és mint egy második lehetőség ott van a szülőszoba előtt. A párod azt fogja érezni, hogy igen van más leehtőség (barátnő), de nem én helytállok, és támogatom a gyermeken anyukáját.
Könnyű, szép szülést kívánok neked!
Egy 7,5 hós baba anyukája
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!