Miért úgy lett az ember "megtervezve", hogy repedés, szakadás nélkül ne tudja megszülni az 1. gyerekét?

A kérdésed nem igaz. A probléma oka nem genetikai és nem is testi. Egészségügyi. A rendszer problémája, nem a nőké. 4kg feletti első baba esetén sem kell repedni. Csak ehhez természetes, türelmes szüléstámogatás kell, nem az a hentesmunka, ami most a kórházakban megy. Olvass utána! Nem a neten, könyvekben!

Noll A. Nandu, Mongan, Gaskin, és még sorolhatnám.

Ez egy nagyon jó összefoglaló bábáknak, szülésznőknek. SZámadatok mutatják, mennyire befolyásolja a környezet, a szülési pozíció és az egyes beavatkozások a gátrepedést:

[link]

Fekvő helyzetben, széttett lábakkal, külső ember által diktált nyomatás, hasprés, oxitocin, és sorolhatnám, ... és ez a magyar rutin.

Szüljetek otthon. Ott szülhettek fejen állva cigánykerekezés közben is és nem siettet senki. Ha ilyen jól tudjátok, hogy hogy kell, nem lehet gond. De ha mégis balul sül el a dolog egy szavatok se legyen, ne hívjatok mentőt meg orvost, hisz hentesek azok is.

Legalább több ideje marad az orvosoknak a kórházban azokra a nőkre, akik nem hentesként tekintenek rájuk. Mindenki jól jár.

4es: Az orvosokba vetett vakhit legalább akkora szélsőség, mint az utálatuk. A legtöbb nő a kezükbe teszi a szülésüket, pedig egyetlen szerepük a veszélyek elhárítása lenne, nem a nők megszülesztése. Sajnálom, hogy nem vagy hajlandó nyitni a valóság felé, mert az mint mindig, most is középen van.

Ha mégis olvasgatnál: [link]

4-es, itt nem erről van szó, hogy valaki otthon akar szülni, cigánykerekezés közben. Hanem arról, hogy ami a kórházakban zajlik, annak nincs sok köze ahhoz, ami a természetes szülés... És igaza van az első 3 válaszolónak teljes mértékben! Nem kell feltétlen repedni, szakadni, vágni, csak manapság ez a rutin. Kicsit olvasgass tényleg a témában... 2-3 évtizeddel ezelőtt volt olyan is, hogy pl leszíjazták a kórházban a vajúdó anyát, mert sétálgatni akart, holott fekve kell vajúdni. Gondolom abban az időben gondolkodás nélkül elfogadtad volna azt, hogy ez így a jó, ki az a hülye, aki sétálgatni akar, feküdjön inkább szépen egy helyben. Mára ez már rég túlhaladott, nem is engednek feküdni. Remélem így lesz ez a mai rutinnal is, mire a lányom szül. 38 hetes kismama vagyok, aki abszolút természetes szülés párti, de kórházban szülök... még mielőtt valaki azt írja, hogy gonosz, gyermekét veszélyeztető anya vagyok, csak mert szerintem lehetne ezt másként is csinálni.

Ja, és még valami, csak hogy mi motiválja a legtöbb orvost, meg szülésznőt: mikor megkérdezte barátnőm, hogy nem próbálhatna-e guggolva nyomni, orvos válasza: csak nem gondolja, hogy mi majd leguggolunk...

Nem is tudom, én állami kórházban szültem, nem is a legpuccosabban, mégse siettetett senki a szüléskor, választhattam testhelyzetet, nem volt kötelező a fekvés. Volt kis sarokkád, gumilabda, bordásfal, vajúdószék, minden. Én csak azért nem próbálhattam ki ezeket, mert rohamszülésem volt, ténylegesen a szüléssel töltött időm a kórházban másfél óra volt. Nálam a doki nemhogy siettette a szülést, hanem kénytelen volt rám szólni, hogy tartsam még, ne nyomjak, pont azért, hogy kevésbé sérüljek, mivel a lányom már nagyon akart jönni, de a méhszáj még nem tűnt el. A szülésznő is azon volt, hogy minden jól csússzon, szó szerint olajjal locsolt, mégis vágni kellett, elakadt a válla, szakadtam is. Ha otthon szülök, nagyjából a seggemtől a puncimig felszántott volna, aztán irány a plasztika.

Ismerősöm 16 órát vajúdott, másik 20-at, ez a kórházban töltött idő. Nekem egyik sem tűnik siettetett szülésnek.

Sógornőm visszautasított minden szüléskönnyítőt, oxitcint, stb, a kisfiát már szürkén húzták ki végül belőle, szerencsére nem lett baja.

Természetesen nagyon sok példa van a másik oldalról is, megfelelő gátvédelemmel és persze komplikációk nélkül elkerülhető a gát átvágása. Az oxitocin sem szükséges minden esetben, ráadásul sokkal jobban fáj a tágulás, összehúzódás a kívülről bevitt oxi esetében.

Ettől függetlenül én is úgy gondolom, hogy sok helyen valóban még a klinikai szülési protokoll megy, oxival, első szülő nőnél gátmetszéssel, de hibás, és káros is kijelenteni, hogy minden orvos mészáros, és a kórházi szülés maga a megtestesült kínzás, gonosz, meg egyebek. ez ostobaság.

Szerencsére rengeteg kórház nyit valamilyen szinten az alternatív, természetesebb szülés felé, nem igaz, hogy nem rugalmasak, ellenállnak a szülő nő kívánságának. Én a hibát inkább az információ hiányában látom, egyszerűen nem tudjuk, mit kérhetünk, hogy sok minden megbeszélés tárgya az adott intézménnyel, orvossal, szülésznővel.

Egész egyszerűen tájékozódni kell, utána menni a dolgoknak, kérdezni. Tisztában lenni a jogainkkal, ugyanakkor tiszteletben kell tartani az orvos tudását, tapasztalatát, komplikáció, vészhelyzet esetén elfogadni a döntését.

Nálunk pl a párom volt velem nagyrészt ebben a kis időszakban is, a szülésznő kéznél volt, megnézett, de nem lógott a nyakunkon. Szegény dokim nagyjából az utolsó 30 percre esett be, már a tolófájásokra.

Szia!

Én pl nem repedtem,nem szakadtam, nem kaptam oxitocint ,nem könyökölt az orvos a hasamba.

Egy nagyon picike gátmetszésem volt. Már szülés napján rá tudtam ülni.

Bár az is igaz,hogy nem volt 4 kg a baba,és hát én sem vagyok éppen aprócska odalent.....

Egyébként nekem pl csak fekve volt kényelmes a vajúdás, pedig mondták, hogy sétáljak.

A gátmetszést meg nem is éreztem,és a varrást sem. Mondjuk abban a helyzetben az volt a legkisebb gondom.:-D És azóta sincs inkontinenciám.

Februárban szültem.