Van olyan aki egy szülés (esetemben császár) után retteg hogy újra teherbe esik és szülnie kell?
válasza: válasza: válasza:Azt természetesnek találom, hogy félsz egy újabb császártól, hiszen nemrég szültél, a műtét és az azt követő napok pedig nem egy fáklyásmenet. Hidd el, enyhülni fog ez a félelmed, alig telik el pár hónap és kistesó után fogsz vágyódni.
Viszont az, hogy fél napig semmit nem tudtál a babádról, nem normális dolog. Miért nem kérdeztél rá? Miért nem követelted? Én akár hason kúszva is elmentem volna a csecsemősökhöz, ha nem akarják odaadni a fiamat vagy a kislányomat. Én is császáros voltam, mindkét gyermekemet a műtét után 20 perccel már szoptattam, és több órát töltöttünk nyugalomban a babával és a férjemmel. Ha legközelebb babát vársz, babamama-barát kórházat válassz, és állj ki magadért, alapvető jogod lett volna látni a babád szülés után!
válasza:Eredetileg is egyet terveztünk. Nem rettegnék, de valószínűleg eléggé megviselne, ha teherbe esnék. Míg korábban a megszakításos módszer jól működött, mert "most még nem akarunk, de ha becsúszik se olyan nagy baj" alapon ment (nem csúszott be, tervezetten lettem terhes), most már kicsit ráparáztam a védekezésre.
Hüvelygyűrű és megszakítás együtt, hogy tuti legyen.
A szülésem simán elmehetne horrorfilm forgatókönyvenk, annyi komplikációt benyaltam. Ebbe 100 éve még bele szoktak halni, úgyhogy utólag is kézcsókom az orvosnak és a stábnak, hogy gyorsan és szakszerűen avatkoztak be. Így mindketten épen és egészségesen megúsztuk.
Pszichésen érdekes módon nem viselt meg, ha valakinek elmesélem, ő jobban lesápad. Ott és akkor fizikailag viselt meg, nagyon komoly fájdalmakkal járt. Amint a babáról nyilatkozott a neonatológus, hogy minden oké, érte már nem aggódtam, majd amikor rólam is mondták, hogy minden oké, akkor már magamért sem.
Kicsit ködös is, fáradt is voltam, kimerült is, meggyötört is. A babát a szülőszobán vizsgálták, utána mondták, hogy elviszik egy inkubátorba, hogy melegen tartsák, mert a szülőszobán hűvös volt. De bármikor hozzák, ha kérem - csak akkor engem még vadul próbáltak összerakni, meg műtőt szerezni.
válasza:El! 3 éve a fiam sürgősségi császármetszéssel jött világra. Altattak, mert gyorsan ki kellett kapni. Mikor felébredtem közölték,hogy találtak nála valami fertőzést, meg a légzése sem volt tökéletes, így átviszik a koraszülöttre infúzióra meg megfigyelésre. A kezembe csak szülés után 3 nappal foghattam. Szerinted az milyen volt?
Én ott annyi ideget megettem,hogy el is ment az a kevéske tejem is. Utána sem indult be!
Akkor mondtam,hogy köszi, én ebből többet nem kérek. Irigyeltem azokat, akiknek minden a nagykönyv szerint ment.
Aztán csak kifakult ez a rossz emlék. Most vagyok 11 hetes a tesóval! :)
6-os
Sajnálom, az borzalmas lehetett.
4-es.
Kérdeztem mi van vele,sírtam, de ott a műtőasztalon mintha ott se lettem volna. Beszélgettek tovább. Kivették belőlem, a kis talpait láttam belőle és elrohantak vele. Utána még jó 40 percen keresztül elbabráltak velem, hatalmas vágásom volt/van aztán levittek lifttel, lift előtt ott idegeskedett a párom, mert itt úgy van eleve hogy császár után apának adják aki kint vár. De ő sem kapta meg, csak gyors megmutatták neki, s vitték tovább. Neki sem mondtak semmit. Aztán meg értem is aggódott, mert soknak tartotta az időt és rólam sem mondtak neki semmit. Engem pár perc és vittek a kórterembe ahol egyedül voltam, infúziót kötöttek, de aki kötötte az nem tudott semmit, s először még azt a nyomogatós dolgot sem adták oda. Miután kimentek szólni sem tudtam senkinek. Kb fél óra múlva jöttek nézni alszom-e, s kérdeztem, akkor mondtak annyit hogy jól van, ne aggódjak és mielőtt szólhattam volna többet, ment is ki a nővérke. Nem sokszor jöttek be, de amikor kérdeztem mi van, mindig csak nyugtattak és apró infókat közöltek egyszer ezt egyszer azt. Pl.: fázik meg ilyen banálisnak hallatszó dolgokat. Éjjel amikor már nálam volt az a csipogó, jeleztem, egyrészt mert nem tudtam aludni annyira vártam rá, másrészt mert elég nagy fájdalmaim voltak a gerincemben ahova 5ször adták be az injekciót. Könyörögtem a nővérkének, ez volt éjféltájban. Akkor azt mondta melegítik, nem hozhatja ki, fél óra múlva a másik nővér meg azt hogy oxigént kap. Aztán láss csodát, amelyik a melegítést mondta, az 1 óra magasságában jött és mondta hogy "hozza a látogatót" Odaadta. Még most is sírok a gondolatra, hogy akkor mennyire megkönnyebbültem. Azután mondta el hogy mi volt a helyzet. Nem tudom miért nem tudták korábban elmondani,amikor megkérdeztem napokkal később, azt mondták,azért mert nem volt nagy baj nekem pedig pihennem kellett nem aggódni. Pedig így sokkal jobban aggódtam, hogy nem tudtam semmit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!