Vegyes érzelmek szülés elôtt a 39. hétben. Másnál is elôfordult?

Ez teljesen természetes ilyenkor.

Félsz az ismeretlentől.

Ne aggódj, a szülés lezajlik majd, azt nem nagyon tudod befolyásolni (erősítsd magadban, hogy minden rendben lesz).

Az anyaságba meg majd belerázódsz.

Kétgyerekes anyukaként a következők a meglátásaim. :-)

Természetes hogy félsz,hisz ismeretlen és nagy dolgok előtt állsz.A szüléssel kapcsolatban annyit tudnék tanácsolni,hogy amennyire csak lehetséges,próbálj ellazulni,ne görcsölj rá.Mert ha befeszülsz,akkor sokkal nehezebben megy a szülés.Sajnos én is ilyen ráfeszülős tipus vagyok,aki rosszul tűri a fájdalmat.A párom rengeteget segített a szülés alatt,ő és a doki is próbált megnyugtatni.Példaként elmesélem hogy mikor már a szülőasztalon feküdtem,a dokim rámszólt hogy hagyjam abba a lábfejem mozgatását,mert ezzel csak még jobban fel stresszelem magam.Abbahagytam,és hallgattam miket mond,annyira lenyugtatott hogy még a fájásaim is sokkal hosszabb időközönként jelentkeztek...:-) Szóval a szülésnél nagyon fontos lesz egy olyan közeg,ahol a lehető legnagyobb biztonságban érzed magad.Ne félj kimondani mi esne jól,ha van lehetőség alternatív módszerekre,kád. stb. és úgy érzed jólesne,akkor csináld.Mindig arra gondolj,hogy mindjárt a kezedben tarthatod,megláthatod a pofiját...Ha meglesz a baba,két gyerek után mondom ezt,a csecsemősöket ne vedd komolyan.Hihetetlenül bunkók, szinte orvosnak hiszik magukat,de segíteni azt nem tudnak,tisztelet a kivételnek.Szülés után a hormonjaid mégjobban meg fognak bolondulni,tehát még érzékenyebben fogsz reagálni mindenre.Ne hagyd hogy megbántsanak,csak mert nem jól szopik a baba,vagy bármi mást nem jól csinálsz!A lényeg hogy haza menjetek,ott majd mindent úgy csinálsz ahogy neked és a kicsinek jó. Az anyaság érzése csodálatos,van akinek már akkor a felszínre tör,mikor megszületik a csöpp,de ha csak később alakul ki,akkor sincs semmi baj.Egy a lényeg,semmilyen elvárásnak ne próbáljatok megfelelni,hallgass az ösztöneidre,mert azok mindig jót súgnak.Ha bármi gond van,pl. keveset eszik stb.egy jó védőnő aranyat ér.Én nagyon szerencsés voltam,és ő segített a legtöbbet a kezdeti időszakban,mert nagyon lassan gyarapodott a kisfiam.Jó gyerekorvos is fontos.Valamint még amit lényegesnek tartok,próbáld majd tartani a 3-4 óránkénti etetést,mert ha "igény szerint" szoptatod,egy káoszba fog fulladni a napod,kimerült és ideges leszel.És ne legyen lelki ismeretfurdalásod ha nem lesz tejed,vagy ha lesz de csak cumisüvegből fogja meginni a baba.Egy a lényeg hogy neked és neki jó legyen,mindenki más másodlagos legyen.Most ennyi jutott eszembe.Ne idegeskedj,mindjárt finisben vagytok,a legszebb dolog előtt álltok az életben,erre gondolj!Gyors és problémamentes szülést kívánok. :-)/remélem apás szülésre készültök?/

Teljesen normális. Én már attól is féltem mi van ha rám jön a szülés utáni depresszió. Aztán megszületett. :) A kórházban még idegbajos voltam, de aztán itthon jobb lett a helyzet. :D

Szóval nyugodtan aggódj, el fog múlni. :)