Ha EDÁ-t kérek milyen a szülés? Tanácstalan vagyok 32hkm

Úgy hogy a végig a babára gondoltam. Hogy csak ezt kell kibírni és itt lesz, a karomban tarthatom, és onnantól vége.:) Te is akkor már csak erre fogsz gondolni. Hogy is mondjam neked, a vajúdás és maga a szülés is egy olyan magával ragadó, sodró érzés, hogy nem a fájdalom a lényeg benne. Hagyni kell, hogy elragadjon, kicsit át is szellemül az ember abban a fél-egy percben, amíg a fájások tartanak, és szerintem az a jó! Akkor tágulsz, akkor engeded, hogy a természet tegye a dolgát.:)

Én nem akartam sokat a kórházban tölteni, így jó sokára indultam el, mire beértünk már szük 4 ujjnyira voltam nyitva. Amíg otthon vajúdtam járkáltam közben, és amikor jött a nehéz rész, támaszkodtam a falhoz tettem a kezem magasra és ahhoz a homlokom és úgy vettem a mély levegőket. Közben a vége felé már le kellett feküdnöm, éjszaka volt, hiányzott már az alvás, az egész éjszakát végig vajúdtam pont.:) 5 után értünk a kórházba és 7 órakor lett meg a fiam. De amikor az ágyra felfeküdtem, mintha picit megzavartak volna, nehezebb volt, majd belerázódtam, hogy itt már a célegyenes van. Bizalmat szavaztam az undok szülésznőnek is és a kedvesnek is. :) Az undok 6-kor elment, leváltották.:)

Szóval nyugi, minden rendben lesz, mindenkinek sikerült eddig, neked is fog! :) Ha valami nem úgy megy, ahogy kell, segítenek a kórházban rajtatok! :))