Anyukám bennt szeretett volna lenni a szülésnél! Én nem szeretném, gonosz vagyok?
Nagyon sokat segít anyagilag és egyébként is, és nagyon várja a babát. Azt megbeszéltük, hogy ő visz be minket a korházba, de ő azt is megbeszélte a dokival(az ő dokijához járok), hogy ő is bennt lesz a szülésnél. Meg sem kérdezett minket, hogy mi mit szeretnénk a párommal.
Most megtudta a tesómtól, hogy mit gondolok és nagyon megbántódott. Nem vagyok már kisgyerek és jobb szeretnénk , ha a párommal "kettesben" lehetnénk a szülő szobában.
Nagyon rosszul érzem magam mert nekem kellett volna megmondanom, de most már ez van.
Az ismerősök meg egyébként is furcsálták, hogy mindenhova kisérget annak ellenére, hogy nem kértem és a párom is ott van mindíg.
Most én vagyok a gonosz?
Az anyukádnak meg kellene érteni,hogy ez a baba a tiéd és a párodé.Majd elmúlik a sértődés.Milyen dolog az ,hogy a hátadmögött megbeszéli a dokiddal.Sőt a dokit sem értem.Neki is be kéne tartani a szabályokat.Az anyuka választ.
Egyébként sehol sem szeretik,ha az anya van bent,mert ők már átélték a szülést és nem nagyon bírják elviselni a lányuk "szenvedését".És csak "akadékok lesznek" a szülés alatt.Neki kint van a helye a váróban vagy otthon.
Az első válaszoló utolsó mondataival nem értek egyet, de előbb neked válaszolok.
Szerintem anyukádnak az fáj a legjobban,hogy nem tőled tudta meg te mit szeretnél. Üljetek le és beszéld meg vele, hogy ne haragudjon, de te a pároddal szeretnéd végig csinálni. Ő várja meg amíg mondjuk a párod kiviszi neki az unokát. Így láthatja közvetlen születése után. S kérj bocsánatot azért is,hogy nem szóltálék eddig róla, s mond el azt is,hogy az orvosod elmondta ő mit beszélt meg vel. ( nem kell, hogy érezze ez téged bántoss ,mert újabb sértődés lehet stb.)
bocs előbb küldtem véletlen el mint akartam. Szóval beszélj anyukáddal. Nem jó ha mindketten emiatt rosszul érzitek magatok.
az első válaszolónak ezzel a gondolatával nem értek egyet: az anyák csak "akadékok lesznek" a szülés alatt
Ez nem igaz. Nekem sokat jelentett az első babánknál,hogy anyukám bent volt. Sajnos a férjem nem tudott velem lenni, mert éppen a szülés híre hallatára indult útnak és még úton volt, így anyukám vitt a kórházba és volt bent velem a szüléskor. S az orvosnak sem volt útjában.
Az az igazság, hogy én még nem bántam volna ha bennt van, de a párom, nagyon is. de végig ez volt a terhesgondozás alatt, hogy mindenhol ő próbált beszélni, és ő válaszolt helyettem a kérdésekre, és ilyenkor olyan szerencsétlennek érzem magam mindtha én nem tudnék beszéli. nem tudom másnál, hogy van de akivel eddig beszéltem ők mind maguk intézték ezeket a dolgokat. Én mondjuk még dokit sem akartam fogadni, mert nem állunk olyan jól anyagilag, és az Imrében szülhettem volna, de így az Istvánban fogok. mindkettő jó korház, de nem én dönthettem. Ja és dühében amikor bezséltünk azt mondta nem fizet a dokinak, de én nem is kértem se ezt sem azt, hogy 1álltalán fogadjunk dokit.
Bocsánat, hogy itt novellát írok, de azt hiszem tényleg tulzásba viszi, de én akkor sem akarom őt megbántani.
Mindenképpen ülj le anyukáddal beszélni!
Mondd el neki, hogy Te mit szeretnél, próbáld megértetni vele, hogy felnőttél, önálló ember vagy önálló döntésekkel. Az egyik önálló döntésed, hogy a pároddal (és csak vele) szeretnéd végigcsinálni a szülést. Azt is mondd el, hogy zavar, hogy helyetted intézkedik, kérd meg, hogy hagyja, hogy egyedül intézd a dolgidat. Hasonlóképpen el kell mondanod, hogy a gyernevelésről saját elveid vannak, amikbe nem szeretnéd, ha beleszólna. Jöjjön a babádhoz, mert a nagymamája, de ő csak szeresse, ne nevelje, mert egy nagymamának ez a dolga. Azt is mondd meg, hogy ez nem azt jelenti, hogy már egyáltalán nincs szükséged rá, de szólsz, amikor segítség kell és csak abban segítsen, amiben kéred.
A végén elmondhatod neki, hogy Te tudod, hogy ez most nem esik neki jól, de valamikor meg kell ezeket beszélnetek, mindkettőtök és a tartós jó viszonyotok érdekében. Ha ezután megsértődik, biztosítsd róla, hogy nem bántani akartad, csak kialakítani a saját életedet. Aztán hagyj neki egy kis időt, hogy megeméssze, amit mondtál.
Ha nem lehet vele leülni beszélni (mondjuk azért, mert örökké félbeszakít, vagy mert az első mondat után megsértődik és elmegy), akkor szerintem írd le ezeket a lehető legkedvesebben, biztosítva arról, hogy szereted és ez nem fog változni. Ha leírod, szerintem úgyis elolvassa és akkor nem kell sértődés miatt félbehagyni, vagy kihagyni a felét. Akkor sem fog jólesni neki, de talán jobban át tudja gondolni.
Valamelyiket mindenképpen lépd meg, mert később ez csak rosszabb lesz, jobb az ilyen dolgokat még időben tisztázni!
Sok sikert!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!