Kinek milyen élmény volt az első szülése?

Nagyon rosszra készültem, és kellemesen csalódtam. 5 perces gyenge fájásokkal indult a vajúdásom, ami fokozatosan erősödött. 4 oóra múlva mentünk a kórházba, aztán ott vajüdtam a férjemmel a szülőszobán. Még az elején beszélgettünk, fotóztunk, aztán sűrűsödtek a fájások, és már nem volt kedvem dumcsizni:)

Mikor eléggé kitágultam, burkot repesztett a dokim, és akkor nagyon felerősödtek a fajások, de már láttam a fényt az alagút végén. Aztán éreztem, hogy nyomnom kell. A férjem kivonult, és 3-4 nyomásra kint volt a baba. Na, az az érzés az, amiért érdemes végigcsinálni. A rohadt nagy feszítés, fájdalom hirtelen eltűnik, és kicsusszan a baba. Megkönnyebbülés, és öröm, hogy vége.

Szóval fájt, de kibírtam. 10 óra volt az első fájástól.

A második szülésem szinte ugyanígy zajlott le, csak kevesebb, mint fele idő alatt. Szóval a burokrepesztésen kívül nem zargatott a doki.

Nem voltak előre elvárásaim, terveim, gondoltam megy minden a maga útján, szerencsére a doki és a szülésznő is íígy gondolta.

Biztos vagyok benne, hogy sokat rontott volna az élményen, ha közös vajúdóban vagyok, és nem a szülőszobán a férjemmel, ha oxytocint nyomnak, és ha nincs fohadott dokim és szülésznőm.

huha, az se lehet rossz, többen együtt vajudni.. ahol én szültem ott mindenki külön szobát kapott, ahova elvonultak a párjukkal. volt ott egy fotelágy az apukáknak, fszoba, tévé, hütö, -vajudási kellékek :-D..a növérek csak akkor jöttek be, amikor telefonált az ember, hogy pl. szomjas vagy éhes, hozzanak valamit enni..

el se tudom képzelni milyen, ha több nö együtt szenved.

Szia, nekem itthon folyt el a magzatvíz, 38 hetes voltam aznap. Beértünk a kórházba, jött a szülésznőm, az orvosom, kaptam beöntést, burkot repesztett a doki, és fél hatkor jött az első fájásom, rögtön öt percesekkel kezdtem. Este 9-re kitágultam teljesen, jöttek a tolófájások, de sajnos 11-ig nem tudtam megszülni, mert elakadt valahol a baba a szülőcsatornában, pedig megpróbálták vákuummal is kiszedni, az orvosom pedig feküdt a hasamon az ügyeletes dokival együtt, hátha, de sajnos nem sikerült, és azonnal vittek a műtőbe sürgősségi császárra. A papírjaimra azt írták, hogy relatív téraránytalanság, és fájásgyengeség. Altattak, a kislányom két napig intenzíven volt, légzéstámogatást kapott, úgyhogy nagyon megviselt. Ennek ellenére bármikor szülnék újra, az a lényeg, hogy nem lett bajunk. :-)

Ha gondolod és érdekel valami, nekem is írhatsz én is a SOTE 1-en szültem márciusban