Szerintetek ki lehet bírni a szülést kiabálás, sikítozás, ordibálás nélkül?

Szia, én nagyon jól tűrtem a dolgokat a kitolási szakaszig.

Faros baba volt 4,5 kilóval. Hát amikor a doki azt mondta, hogy nem nyomjak, közöltem vele, akkor csinálja ő, mert nekem bizony nyomnom kell :-). Ezt is csak útolag, a férjem elmondásából tudom, mert az a 10 perc teljesen kiesett az emlékezetből. 3xor hánytam közben, veszekedtem a dokival, a szülésznővel, és a férjemmel. Amikor megszületett a lányom mintha minden elszállt volna. Kb 2 óra volt mire rendberaktak annyira szétszakadtam, de megérte :-)

Amúgy később senki nem hányta a szememre, még a szülésznő is azt mondta, hogy nagyon jól bírtam, a doki szerint sem volt semmi rendkívüli, csak a férjem lepődött meg nagyon :-)

Én 3szor is kibírtam "csendben" a szenvedést. Illetve a 3.babám elég nagy volt,és a kitolásnál egy kicsit kiáltottam,de ez már csak a vége volt...

Egyébként meg az embert olyankor tökre nem érdekli semmi. Ha kiabálni van kedved,kiabálj.

Tőlem megkérdezték,hogy nézhetnek e nőgyógyász hallgatót közben ahogy szülök. Intettem,hogy jöhetnek. Egy egész foci csapat sem zavart volna,pedig amúgy nagyon szégyenlős vagyok :))

25 orat vajudtam,de nem kiabaltam.Ugy ereztem el venne azt a keves eromet is ami volt.

Viszont mindenki mashogy reagal ugy h ha erzi h kiabalni kell hat kiabaljon.

De az tenyleg durva amit az egyik valaszolo irt h hisztizik h szedjek ki a babat belole...no comment

Kibírtam én is, egy hangom sem volt azt mondták.

Egyszer volt, amikor hörögve felnyögtem, azt hiszem a 2. tolófájás végén. Rosszul vettem a levegőt és el is rontottam a nyomást.

Nem szabad kiabálni, mert elpocsékolod az erődet. Ezt mondják a szülészorvosok is.

Ki lehet bírni. A nyögés viszont nem kiabálás és sok esetben az erőlködéssel együtt kiszakadhat belőled.

Nyugi.