Szerintetek ki lehet bírni a szülést kiabálás, sikítozás, ordibálás nélkül?

igen! vannak ilyen anyukák.

de én nem közéjük tartozom:-)

a fájásoknál nem de a kézzel tágításnál elhagyott a námaság.

gondolom majd ugyis irnak azok is akik szinte élvezték a fájdalmat. szerintem viszont nem minden ember egyforma és bizony van aki nem birja.

Őket viszont ne itéljük el és ne nézzük le.

Én is így akartam. Aztán ahogy jöttek a fájások, kértem gázt, mikor már nagyon nem bírtam mondtam, hogy adjanak még valamit, de akkor már a szülésznő közölte, hogy nem sok van hátra, kifutottam az időből. :) Egyszer-kétszer kiáltottam egyet a tolófájások indulásakor, de eszembe jutott, hogy ez olyan kínos, meg el fogok hamar fáradni, ezért inkább mikor ordítani volt kedvem, a számra szorítottam a kezem, a dokira figyeltem és nyomtam ahogy bírtam. Gátvarrás közben megkérdezte a doki, hogy tudtam, hogy magas a fájdalomküszöböm? Mert ami lehet, minden szakadt, a babám keze a feje mellett maradt... De mindenki másképp éli meg a fájdalmakat.

Kívánom, hogy úgy szülj, ahogy elképzelted! Gyorsan és könnyen!

Hát engem megijesztett egy fiatal kismama olyan hisztit levágott a vajúdóba. Csapkodta magát az ágyhoz, sikoltozott, csinálta a fesztivált, meg állandóan zaklatta a szülésznőket, hogy vegyék ki belőle a gyereket. Végén elkülönítették, mert egy másik kismama sokkot kapott és a baba szívhangja is zuhant. Nagyon mérgesek voltak rá, hisz akkor 6 szülő nő volt, mégis olyan követelőző volt, hogy csak na.

Aztán mikor sorra kerültem én nem csináltam semmit. Néztem ki az ablakon, simogattam a hasam. Annyira vártam a babát, hogy mikor jöttek a fájások örültem, végre történik valami. Érzéstelenítés nélkül szültem és anélkül is varrtak. El kell fogadni a fájdalmat talán nekem így sikerült.

Biztos ki lehet, de én a másik tábort erősítem. Fájt, ahogy a doki tágított, vizsgált a fájások közben, fájt a toló fájás, fájt minden. Igaz végig mondogatta a dokim, hogy némán, hang nélkül szüljek, mert el fog fogyni az erőm. Volt, amikor sikerült csendben maradnom és csak mélyeket lélegeztem, apa kezébe kapaszkodtam, vagy csak összeszorítottam a fogam, de én azért kiabáltam is. És az erőm tényleg elfogyott. :( Mármint sikerült 3. tolásra megszülni a babámat minden segítség nélkül, de életemben olyan fáradtságot még nem éreztem.

Ez van. nem vagyunk egyformák. Azért könnyű szülést neked!

Szia!

Valóban sok függ attól, hogy milyen a fájdalomküszöböd, de ez úgyis csak ott derül ki. Nekem sikerült érzéstelenítés nélkül, gátvédelemmel szülnöm, nem sikítottam, nem kiabáltam, tehát lehetséges. DE: ha tanultál levegőzni, az rohadt sokat segít (máramikor tudsz arra koncentrálni, hogy jól csináld), és apa fogja a kezed. Így kibírható. De ez az én véleményem, biztos egy hosszú vajúdásnál azért másabb a helyzet.

Könnyű szülést kívánok!

Nekem sikerült.

Első lányom fájdalomcsillapítás nélkül született, nem ordítottam, nem sikoltottam, nem kibaáltam, max nyögtem jó pár nagyot, és hangosan fujtatva vettem levegőt egy -egy fájás után.

Férjem szerint nagyobb hangom volt, mikor megcsináltuk a babát, mint mikor kijött:-))