Nem tudok uralkodni a pánikomon?

Második terhességem végén járok. Előző császár volt, természetesen érzéstelenítővel.

Nem volt ismeretlen az eljárás, tudtam, hogy mi miután következik. Mármint az érzéstelenítés körül.

9 térdműtéten vagyok túl, amiből 7 érzéstelenítéssel történt, kettő altatással.

Az első terhességemnél félig ugye kába voltam a gyógyszertől, amit előtte adtak az előkészítés során.

A testem mégis ösztönből cselekedett. Mikor szúrták a tűt, kicsit előre mozdultam, egyből lefogtak és mondták, hogy ne mozogjak. Nem történt semmi komplikáció.

Viszont az egész műtétet végig remegtem, mint egy kocsonya. Gondolom a stressz, a hirtelen jött sokk váltotta ki ezt a helyzetet.

Most még egyenlőre nem tudom, hogy mi lesz a szülés kimenetele, de nincs se nappalom - se éjjelem. Mindig eszembe jut az előző császár érzéstelenítésének élménye.

Olyan szinten feltudom eleveníteni az érzést, azokat a perceket, hogy egyszerűen rosszul leszek.

Pedig a gyerkőcnek valahogy ki kell jönnie. Ha nincs más mód, akkor császárral, nincs mese.

Félek, hogy a műtőasztalon a korábbi érzéstelenítés emléke miatt valami baj fog történni. Próbálom nyugtatni magam, de nem bírok egyszerűen ezen a pánik hangulaton átesni/túljutni.

Vajon mit lenne érdemes kipróbálnom?

Vagy szóljak előtte, hogy adjanak nyugtatót?