A szüléstől való félelem ti hogy éltétek meg?

én a 3. babámat várom. Elsővel 20 órát vajúdtam, kb.10 órát 2 percesekkel, természetes szülés volt fájdalomcsillapító és minden nélkül, de padlón voltam... A 2. babámmal eltelt 40 hét és még semmi jelét nem mutatta, hogy kiváncsi lenne a külvilágra, már nagyon akartam szülni, ezért eszembe se volt aggódni, hogy fogom bírni (meg bíztam benne, hogy az elsőnél csak könnyebb lehet...). Aztán amikor 42.héten 6 órával indítás elött, 2 percesekkel indúlt el a szülés, egyszerűen leblokkolt az agyam és csak az volt bennem, hogy mégegyszer nem bírom ki! 1.5 órát bírtam és "könyörögtem" az edá-ért, azt a fél órát is alig bírtam amíg lement egy infúzió (csak ezután kaphattam edát), már nem érdekelt, hogy hova szúrnak, mennyire fog fájni, deréktól lefele nem fogok érezni semmit... Szóval már minden mindegy volt. Az első fájáshoz képest 2,5 óra telt el mire tényleg álom lett a vajúdás. Csak összehúzódást éreztem és a legnagyobb fájdalmam az volt, hogy a kicsifiam rugdosta a bordámat. Össz. 8 óra volt a szülés, megváltás volt az eda. És ezért én nagyon pozitívan állok a 3. babám születéséhez. Áldom az EDA-t! :D

Ne aggódj,én a harmadikat várom és nagyon be voltam tojva.Először még nem tudtam mi vár rám,azért nem izgultam, aztán már tudtam, de mivel utólag jó élmény volt az első, így teljes magabiztossággal indultam, hogy én már profi vagyok :).aztán nem olyan volt mint az első, sokkal gyorsabb, intenzívebb, nagyon meglepődtem.Most a 35. héten már annyira nem izgulok, mert sok hipnoszülést néztem végig és azok a nem ordibálós,békés szülések, meg a sok cikk, amiket olvastam, megnyugtattak.de ne aggódj, volt idő, mikor rettegtem, ha rá gondoltam.. Próbáld meg te is, nézz a neten békés szüléseket és képzeld el, h te is így fogsz.

En boldogan vartam a szulest, nem stresszeltem elore, tudtam, h fajni fog, de biztam a szep szulesben. Hat nem jott be, nagyon megszenvedtem es komplikacio is lett. A baratnom vegigrettegte a terhesseget, majd az elso fajastol 40 percre megszult, alig ert be vele a mento. Azert osszessegeben nem tudom, melyikonk jart jobban. Stresszelni sztem meg sem erdemes... Biztatasul: a masodik szules mindig konnyebb, de ha gondolod kerj csaszart. En kovetkezore tuti kerem, parom nem is engedne mashogy, mert az elso vegignezte...

Persze, h nem akarnam, es persze, h nem akart igy latni. Amikor elindult a kitolas, meg senki sem tudta, h gaz lesz, hisz akkor megcsaszaroztak volna ( a szulocsatornaban akadt el a pici). Amikor baj lett, az meg hatszazad rangu volt, h mi lesz apa lelkivilagaval, senki nem azzal foglalkozott, h kikuldje.

5-os voltam.