Hogyan dolgozzam fel a császárt?!

Muszáj fel dolgozni,

Ez van ellene nem tudsz tenni, örülj hogy ott van végre.

Nekem 1 nap kellett a feldolgozáshoz, amikor a dokim mondta hogy császáros szülés lesz, 1 hónap múlva.

És őszintén szólva örülök hogy így alakult.

A hasam már a régi, és nagy seb se tátong rajtam, mindössze 7 cm.

3 hós lányka anyukája.

Bennem is ott van mindig ez a gondolat, hogy én nem élhettem át a fájdalmat, nekem csak úgy "készen" kezembe adták a babámat. Persze én se igy terveztem.

De amikor beszélek erről bárkinek, azt mondják bolond vagyok, miért akarok én fájdalmat, inkább annak örüljek hogy a baba egészséges. És tényleg ez a fontos, hogy egészséges, mert ha nem császároznak meg, akkor biztos hogy most ő nem lenne.

És az én esetemben még vannak előnyei is: 5 héttel hamarabb érkezett, ezért nem kellett nyűglődnöm a nagy pocakkal, nem maradt rajtam annyi súlyfelesleg. Összességében én nem éltem meg rossz élménynek.

Szerencsére nekem sem maradt meg rossz élménynek. Igaz volt időm rákészülni, hiszen tudtam hogy császár lesz.

Eleinte én is így voltam hogy ez nem is szülés lesz csak egy műtét...stb de aztán ez elmúlt nagyon gyorsan, hiszen én is kihordtam és életet adtam egy egészséges kislánynak. A fájdalomról meg annyit, hogy mi, császárosok meg utána szendvedünk a fájdalomtól. Szerencsére az első 2 nap volt borzalmas, de utána már jöttem-mentem, ill. már a 2. nap is, így nagyon gyorsan gyógyultam.

Amikor kiemelték és meghallottam a kis hangját, és amikor odatették hozzám, elmondhatatlan és nem érzem azt hogy én erről lemaradtam. Hiszen itt van, egészséges és én is!

Nagyon sok nőt császároznak, és ők is életet adnak egy kis emberkének!

Sok lelki erőt kívánok hogy fel tudd dolgozni!

Minden jót kívánok!

18 napos kislány anyukája

2. vagyok. Még annyi, hogy arra gondolj hogy mi lett volna ha nem császároznak meg, hanem megszülöd természetes úton és valamelyikőtök nem éli túl?

Azért mégiscsak jobb volt igy. Nem?

Rajtam ez a gondolat segit mindig.

Én is sima szüléssel indultam,18 óra vajúdás után,ami pokoli volt,meg kellett császározni!Akkor ott hálát adtam az égnek,hogy tolnak a műtőbe, mert belehaltunk volna mind a ketten!

Nekem utána sem jutott egyszer sem eszembe,hogy kimaradtam valamiből,hogy nem vagyok e miatt teljes értékű!Örülök,hogy jól vagyunk!

Utána pedig szerintem jobban fáj a seb,rosszabb a lábadozás is!6 hónapja szültem,sokszor még mindig fáj!

Ne rágódj ilyeneken!Te is teljes értékű vagy még ettől!Ne légy butus!Örülj az egészséges babádnak!

Szia

Szia!

Úgy tudod a legkönnyebben feldolgozni a császárt, hogy ránézel az egészséges babádra. Örülj annak hogy ott van neked Ő, és Te is ott vagy neki. Ha nincs császár, akkor ez 99%, hogy nem így lenne.

A kisfiam szintén császárral született. Sürgősségi volt, perceken múlt az élete. 2 hónapos lehetett ,amikor rátaláltam erre a fórumra. És miket olvasok itt?:

-hogy aki nem természetesen szült, az nem jó anya

-hogy a császárt szégyelni kell

-hogy a császár nem szülés

-hogy a császáros kismamák depressziósak

................

Én ezeket addig nem is hallottam, nem is éreztem, és senki nem mondta nekem, hogy ettől én kevesebb vagyok.

Sok boldogságot kívánok Neked és a kicsinek is!!!!

Hogy írhat valaki ilyet, hogy az nem jó anya és ilyenek.

Csak azért hogy esetleg az életünk múlt rajta, vagy kényelmi okból most mindegy, de akkor is ez felháborító.

Ha nem sz@rjuk ki a gyereket akkor már nem vagyunk anyák vagy mi??

Egyébként hol olvastad ezt??