Természetes szülés? Miért a könnyebb út?
Félreértés ne essék, nem vitát akarok szítani, sem pedig az észt osztani.
Egy valamit nem értek. Miért félnek az ismeretlentől annyira a nők? Onnantól , hogy gyereket szeretnének, megfogan és tudják, hogy szűlni fognak fel tudnak készülni rá ( ha máshogy nem is, de agyban). Senki nem tudja mennyire fog neki fájni, mennyi ideig fog tartani stb. Akkor minek a 9hónapot végig stresszelni, hogy "vajon milyen lesz", fájni fog" ?
Van egy 9 hónapos Kisfiam akit természetes úton szültem. Én annak idején egy sima kontroll vérvételen rosszul lettem. Azt hittem (akkor) hogy a szülésbe kb. tuti belehalok :) És nem így lett. Mikor eljött a pillanat és beléptünk a kórházba minden izgalmam elmúlt és megnyugodtam, tudtam, hogy nemsokára a kezemben foghatom a Kisfiam :)
Itt a GY.K-en rengeteg, de már napi szintű kérdés van, hogy " nem lehet császárt kérni?, XY azt mesélte, hogy sokkal könnyebb, sokkal csodálatosabb stb." .
Ne értsetek félre, nincs ellenemre a császár abban az esetben HA INDOKOLT. Nekem egy Nő sem kevesebb a szememben, mert nem természetes úton szült. Kinek ez, kinek az.
De sosem értettem, hogy miért akar egy Nő magától császárt metszést? Nem gondolnak bele, hogy az egy komoly hasi műtét, ott vágnak izmot, hasfalat mindent?!
Tudom, ilyen eszme futtatás is rengeteg van már itt. De most muszáj volt nekem is megkérdeznem :)
Nem értettem soha minek a lepontozás, mindenkinek nyomtam zöld kezet. Na mindegy, nem ez a téma most.
Mindenki nézőpontját szívesen veszem.
Természetesen ha Én jártam volna így, hogy a babám érdekében császár, mert veszélyben lett volna, akkor természetesen valamivel jobban osztanám Én is a császáros véleményt. Nincs ezzel semmi baj, kedves válaszoló teljesen megértem a nézőpontodat! Szerencsére nem lett nagyobb baj!
Én is mint elmítettem császáros voltam de nem értem én se miért kell külön táborokat nyitni. Egyik nő sem kevesebb attól akárhogyan is szült. És szerintem tényleg nem provokáció volt a kérdező részéről az h tényleg mi az oka annak h miért választják sokan ELSŐRE a császárt ismeretlenül.
Az megint más h szörnyű volt a szülés és majdnem baj lett és ha visszamehetnél azt választod. De ha valóban nem tudod mi vár rád és úgy választod.
Mindegy is de valóban undorítóak azok akik itt pontozgatnak le folyamatosan. Én mindenkinek zöldet nyomtam és nekem minden válasz HASZNOS volt.
Először is, kétlem hogy már a kezdetektől a szülésen rágódna mindenki. A legtöbbekben csak akkor kezdődik a félelem, ha a zülés közeledik. Addig van sok más dolog, amin aggódhatunk.
Nos, egy biztos, senki nem tudhatja előre, hogy milyen szülése lesz.
Lehet, hogy pár óra alatt, gátvédelemmel, minden komplikáció nélkül megszüli. De az is lehet, hogy vajúdik két napot, majd vágnak is, reped is, egy kis vákuum, egy kis fogó szegény babának, és örülhet mindenki, ha nem sérül komolyabban senki. Majd szenved hónapokig a gátsebbel, vizelet/széklettartási problémái lesznek, nem lesz jó a szex, kitágul, vadhús nő a gáton, stb... Ezek mind megtörténhetnek.
Lehet, hogy megcsászározák, és másnap már semmi baja nincs, hamar felépül. De lehet, hogy pokollá teszi az elkövetkezendő hónapokat, mert a seb fáj, gennyedzik, begyullad, szétválik.
A kockázatokba ne menjünk mélyen bele. A kisbabára kevésbé veszélyes a császár, még nem hallottam olyanról, hogy a baba belehalt volna a császárba. Viszont anyuka már maradt ott a műtőasztalon. A hüvelyi szülés hiába természetesebb, a baba számára sokkal kockázatosabb. Leggyakoribb az oxigénhiány, ami egy életre károsíthatja őt. Persze az anyuka itt is szintúgy meghalhat, akár a babával együtt is. De ezek tényleg ritkák, de nem elhanyagolható tényezők.
A legtöbb kismama nem a jobbik esetre számít. A legrosszabbat képzeli el, hogy esetlegesen kellemesen tudjon csalódni. Aztán elkezd mérlegelni, hogy HA már választani "lehet" melyik mellett döntsön.
Bocsássa meg nekem az Isten, hogy én a császárra szavazok. Inkább a hasamon legyen egy heg, vágjanak fel, szenvedjek vele hónapokat, csak ne a lábamközét szabdalják, ne OTT legyenek később gondjaim, ott, ahol azért szeretnék mihamarabb örömet lelni, örömet okozni.
Szóval császárt akartam. Nagyon. De se fogadott orvosom, se pénzem nem volt megfizetni. Ezért beletörődtem, lesz ami lesz.
Amikor megindult a szülés, jöttek a fájások, egyszerűen már mindegy volt, teljesen mindegy, hogy nekem ki kell nyomnom, vagy nem, nem érdekelt mi lesz később, csak szülessen már meg, múljon el a fájdalom!
2 napot vajúdtam, elmondhatatlanul borzasztó volt, majd megvárták amíg leesik a baba szívhangja (hogy legyen ok császárra), és megműtöttek. Érzéstelenítettek. Életem legszebb élménye volt, ahogy vártam, hogy kivegyék és megláthassam, és ahogy megtörtént. Csodás volt, és biztos vagyok benne, hogy ha nem császár a vége, akkor sehogy nem tudnék szép emlékként visszagondolni rá.
Hamar felépültem, pár nap alatt. Otthon már, mintha semmi nem történt volna, és azóta sincs problémám. De! Nagyon szívesen elcserélném a császáromat egy szép, könnyű, mindenféle beavatkozás nélküli, rövid, hüvelyi szülésre!
Az anyára nézve nem jobb a császár! Másrészt meg az orvosnak sokkal kevesebb munka a hüvelyi szülés.
Látom, h a sok szuperanya nem bír magával és lepontoz mindenkit, aki válaszol, h miért tartja jobbnak a császárt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!