Kinek milyen volt az elso szulese?

Nekem hajnal 6kor kezdődött, fájásokkal.

Mértem, akkor voltak 20 percesek.Reggel 8kor

indultunk be a kórházba,akkor már 10 perces

fájásokkal.(5 percre lakunk a kórháztól)

Délután 2kor született meg a lányom.

3300 g és 50 cm-vel.Apás szülés volt.

Óriási boldogság volt őt megpillantani.

Apa vágta el a köldökzsinórt.A picikémet pedig

a mellkasomra fektették,gyönyörű volt! :)

Éjjel 3-kor folyt el a magzatvíz, és délután 1/4 6-kor lett meg a baba. Nehezen tágultam, kaptam oxitocint, a végén nagyon fájt, így edát is.

A baba kb 5 nyomásra jött ki. Elvitték lefürdetni, aztán odarakták mellém.

Fura volt nagyon, ahogy ott pislogott a nagy kék szemeivel a fiam, aki addig bennem volt. Nagyon boldog voltam, hogy láthatom. 3890 g volt és 56 cm.

Reggel 9 kor indítottak,kaptam oxyt is és kézzel is tágítottak,burkot is repesztettek (az időkre már nem nagyon emlékszem,de ezek már délután és kora este között történtek),aztán jöttek a két perces fájások,és én nagyon fáradt voltam már,néha el is szundítottam a szülő asztalon,aztán egyszer csak már nem voltak fájások,valami fél tíz felé lehetett este,nagyon fáradt és álmos voltam.Jött a doki és felültetett mondta hogy nyomjak,én meg mondtam,nyomok,de fájást,azt már nem igazán érzek...,rákötött még egy adag oxyra,pokolian égett a derekam tőle,de aludni két fájás közt bírtam :).Olyan volt mint a mese,hol volt hol nem volt fájás. Valamikor éjfél után,megint beállított a doki és közölte,megműt,akkor nagyon örültem és végre vége mindennek érzésem volt. Felkészítettek a műtétre,még a savlekötőt is egyhúzásra megittam,szomjas voltam.Aztán áttoltak a műtőbe,16 fok volt odabent!!!deréktól lefelé csak valami nagyon kellemes meleget éreztem...és csipogtak a gépek körülöttem,sokan voltak a műtőben,kérdeztem mi történik?CSak csend volt semmi más,aztán láttam,valaki kifut,de csend van..a fejemet is elfordították,hogy ne lássak az üveg falon át,egyre csak kérdeztem mi történik,azok meg csak mondták,minden rendbe,maradják nyugodtan,de mért nem hallom a gyereket?mert most teszik rendbe.Már én is megvoltam mire behozták,hogy megnézhettem,kis vékony hangja volt,panaszkodott,ki volt kékülve,piros foltos volt itt-ott,a két kis keze,fekete,de nekem Ő volt a legszebb :),épp hogy szóltam hozzá és kicsit megpusziltam,amíg odatartották,már el is vitték...

16 órát voltam szülőszobán,közel nem kellett volna ennyit lennem,ha az ügyeletes doki megértette volna,amit az osztályvezető brekegett,súlyos téraránytalanság,műteni kell.Így majdnem a gyerekem életébe került,oxigén hiányos állapotban volt,fájásgyengeségem is volt és az APGAR 4/8/9. 51 centi és 3880 gramm volt.

Mára már minden OK és minden rendben :)

Hát, gyors, talán túlságosan is.

délután 2-re hívtak be a kórházba terminust után pár nappal (délelőtt megvizsgált az orvosom, azt mondta, már elkezdődött a tágulás), ott volt egy NST, kaptam egy fájásmérőt, enyhe, rendszertelen fájásokat mutatott, amiből semmit nem éreztem. 1 órával később be is fektettek szülőszobára. Még kb 1 óráig nem éreztem semmi fájást, aztán szépen rendeződtek, közben burokrepesztés, méhszájlazító, és 6 előtt megszületett a picúr, 3 kg, 50 cm, apás szülés. Gátvédelem nem sikerült sajnos, de más gond nem volt. Örültem nagyon, mikor kibújt, hihetetlen nagy megkönnyebbülés volt, főleg, hogy a gyerekkel is minden rendben volt.

Az Én történetem:

Első baba, pici fiam 2013.02.27-én hajnalban született, 3500gr, 57cm.

Este fél7-től vacsora után elkezdtem szenvedni, vajúdni, mint kiderült!Éjfélig bírtam, aztán autóba ültünk és írány a körház!0:30-kor becsengettünk a kórházba, 0:35-kor megvizsgált az ügyeletes orvos, szülésznő.Aztán vizsgálat után 0:45-kor hívták az orvosomat, szülésznőmet!1:05-re beért az orvos, szülésznőm, és rá egy órára 2:05-kor megszületett a babám!Se fájdalomcsillapító, se semmi....nehéz volt, de minden fájdalmat megért!

Az orvosom szerint tanítani kellene a szülésemet, olyan ügyes és gyors voltam első babának!

Amint megszületett és az első ellátást megkapta a mellemre rakták, csodálatos, felemelő, fantasztikus, leírhatatlan érzés volt!A babám nem sírt, csak a pici szemeivel figyelt, Én meg átkaroltam a pici meleg testét és sírtam a boldogsától!Sosem felejtem, majd ellátták a gyereket, és bepólyázva odaadták a férjemnek, míg engem az orvosom ellátott!

Sosem fogjuk tudni meghálálni és elfelejteni azt a sok jót, türelmet amit e két ember adott, mind szakmailag, mind emberileg!Örök hála dr.Sipos Miklósnak és Zsoldosné Etelkának a SOTE II-.n

Utolsó vagyok!

Én is a SOTE2-n szültem Dr. Ruscsák Mihálynál és a szülésznőm Zsoldosné Etel volt! Élmény volt velük és nagyon hálás vagyok, h velük élhettem meg a szülést! :)