Szerintetek megéri magánklinikán szülni?

Én ugyan nem magánkórházban szültem, hanem itthon, de ha kórházba kellett volna mennem, szívesen választottam volna magánklinikát. Nem magam miatt, én kibírok pár napot, de a baba szempontjából összehasonlíthatatlan.

Az árak egyébként hazai szinten brutálisnak tűnhetnek, de a férjem 20 évet élt az USA-ban, ott sima állami kórházban sem kerül kevesebbe a szülés (hacsak nincs jó összegű biztosításod, de az meg nagyon sok embernek nincs és itt nem a legszegényebb rétegre gondolok, ugyanis az egészségbiztosítást a legtöbb munkahely nem fizeti, magadnak kell).

Én jókat hallottam a Telkiről is, egy ismerősöm szült ott, császárral, nagyon meg volt elégedve.

A többi magánklinikát nem tudom, bár a honlapjukan nézegettem anno.

Ha meg tudod fizetni, tedd meg, nagyon nem mindegy, hogyan távoztok majd a babával és a férjeddel együtt is a kórházból! A kisbabát ezeken a magánklinikákon legtöbbnyire hagyják az édesanyával szülés után, ami pótolhatatlanul fontos egy újszülöttnek és az anyának is a kötődés szempontjából. Az se mellékes, hogy mivel ott nincs nagyüzem, a baba kevésbé kap fertőzéseket, na meg nekem felháborító pl. az állami kórházakban, hogy az apuka ugyan benn lehet szülésnél (feltéve, ha van egyszemélyes szülőszoba vagy nem szül épp más is), utána viszont napokig csak látogatási időben, ablakon át láthatja a gyermekét. Apróságnak tűnhet, de nem az!! Én hálát adok a Jóistennek, hogy itthon szülhettem meg a gyerekeimet, fantasztikus volt, ahogy szülés után hármasban (apa, baba, én), majd négyesben, ötösben (ahogy születtek a többiek) összebújva aludtunk. A nagytesók is könnyebben vették a kicsi érkezését, hiszen anya nem tűnt el napokra, hogy aztán hazahozzon valaki idegent, akit még szeretniük is kell....

Szóval én megértem az indokaidat, kérdező és ha megteheted, hát ne foglalkozz a negatív véleményekkel, hajrá, szülj ott, ahol szeretnél, biztosan nem fogod megbánni, minden jót neked, boldog babavárást! :-)

Én kétszer szültem a Szent Imrébe.

Csak jó tapasztalataim vannak. Én örülök, hogy nem adtam ezért ki sok százezer forintot.

Inkább vettem ebből egy telket, és a gyerek megkapja, ha 18 éves lesz. Több értelme van.

Én akkor szülnék magánba, ha lenne egy álom házam, több 10 millió a bankba, adósság nélkül, autók, stb.

Szerintem pénzkidobás.

Imádtam a Szent Imrét. :)

Én is vacilálok, hogy mi legyen. Mondjuk az én választásom vagy Angliában szülök államiban, vagy otthon magánklinikán. Az első felét a terhességemnek otthon kellett töltenem és a Maternityre jártam. Eddig végülis csak jókat tudok írni, kedvesek, aranyosak, nem kellett várnom, mikor ott voltam, velem foglalkoztak stb, stb, stb. Persze ennyi pénzért a minimum, nem kis összeget hagytam már ott.

Ami miatt nekem fontos lenne a magánklinika az nem is a szülés, hanem ami utána jön. Én tudom, hogy sokkos állapotban leszek utána és nagyon nem fog hiányozni az, hogy ide oda rángassanak és megalázóan viselkedjenek velem. Már pedig állami kórházakról én még jót nem hallottam. Sem otthon, sem kint. A szülészetek csodálatosak, a szülészorvosok, szülésznők általában álomba illőek, hisz az ember legtöbbször perkál nekik, nem is keveset, de utána, mikor már kikerül az ember a "lábadozóba" hirtelen elmúlik a "varázs". És én ettől félek. Nekem nyugi kell majd, hogy ismerkejdek a gyerekemmel, én is és a férjem is. Hogy hozzászokjak az új helyzethez, hogy türelmesek legyenek hozzám, hogy megmutassanak mindent, akár százszor, ha kell. Még nem volt csecsemő a kezemben, még nem pelenkáztam, még nem szoptattam, etettem, számomra és személyemtől ezek mind idegen dolgok és szükségem lesz arra, hogy türelmesek legyenek velem. Fontos lesz, hogy megértsenek és ne erőszakoskodjonak velem ott az első napokban.

És mindenki beszámolójából, aki állami kórházban szült ezt hiányolom. Bárki, akivel beszéltem szülhetett akármilyen csili vili, most felújított állami kórházban, lehetett az orvosa a legszuperebb, legfigyelmesebb, legkedvesebb, ez az utóhang mindig pocsék volt. A gyereket elvitték, csak odaköpték, hogy hova, meg minek, anyukára rászóltak, durván és türelmetlenül viselkedtek vele és még sorolhatnám. Én elhiszem, hogy a nővérek sokat dolgoznak és kevesen is vannak sok betegre, meg számukra ez mindennapos, de nekem nem lesz az. Úgyhogy én ezért vacilálok.

A Maternityről amúgy a szülészetről nem hallottam szuperlatívuszokban beszélni embereket, mert sok a megkötés és "őskori" móodszereket használnak, mint gátmetszés, és kötelező hanyatt fekvés a kitolási szakaszban, ami sokaknál kiveri a biztosítékot. Én még nem szültem, nem tudom mit gondoljak ezekről. A gátrepedéstől is nagyon félek, inkább vágjanak úgy vagyok vele, a kitolásnál nem örülök a megkötésnek, mert nem tudom, hogy lesz kényelmes és fogalmam sincs, mennyire fog idegesíteni, hogy nem tehetem azt, amit akarok, viszont az utógondozás az első osztályú. Legalábbis eddig negatív véleményt nem olvastam. Hát nekem ez érné meg azt a rengeteg pénzt. (Ami amúgy nekem, mivel nincs TAJ kártyám 550e, ebben benne van 2 nap ellátás is, tehát pluszt csak akkor kell fizetni, ha több napot marad az ember)

Még egy gondolat az eredeti kérdéshez. Én világ életemben féltem a szüléstől. Rettegtem. Mindig is azt mondtam, ha valaha terhes leszek, bármi pénzt megfogok adni azért, hogy kikapják belőlem és legyek túl rajta. Kb mint te, csak bennem nem volt para a császárral kapcsolatban. Viszont ahogy telnek a hetek,annál kevésbé érzek félelmet. Magam is megvagyok lepődve. Felajánlották a császért, ha másként nem megy az, hogy otthon szüljek és ahelyett, hogy gondolkodás nélkül lecsapnék rá gondolkozom. Mert valahogy úgy vagyok vele, hogy kiváncsi lettem. Már nem félek, legalábbis a fájdalomtól egyáltalán nem. Sőt, eszembe sem jut, hogy fájhat, kb mintha ezt kitörölték volna a szülés szótárából. Tartok amúgy a hüvelyi szüléstől és főként a gyereket féltem, hogy túlságosan elhúzódik majd a kitolás és oxigénhány lép fel és egy életre megsérül, tehát ha valamiért gondolkozom a császáron (ami amúgy nem választható opció alapesetben, hangosan kimondva), akkor az ezért van.

Császárral kapcsolatban még annyit, hogy van egy új módszer, ahol nem úgy vágnak, meg varrnak, mint eddig. Misgav-Ladach módszernek hívják, még nem elterjedt és a nagy szakértője otthon Dr Krasznai Péter, aki a Péterfy kórházban dolgozik.

Amúgy engem is érdekelne még Maternity tapasztalat. Nagyon nehezen lehet találni, kb mintha az ott szültekkel aláírattatnának egy titoktartási szerződést távozáskor. Ha valaki ott szült, várom a beszámolóját én is.

Én államiban szültem, igazából a magán eszembe se jutott, pedig ha ha valami gond van mindig magán orvoshoz megyek nőgyógyász, bőrgyógyász, ortopéd, akármi... Nos azt így ismeretlenül is megmondom neked, hogy a magán biztos milliószor szebb!!!! :-) Viszont nekem az államival se volt bajom. Mondom ezt úgy, hogy egyágyas szobában voltam, nem másokkal együtt. Szerintem ha többágyasban lettem volna máshogy vélekednék. Látványra tipikus állami kórházi szoba volt, de ez engem akkor egyáltalán nem zavart. Ami pedig az ott dolgozókat illeti nos ugye az orvost ismertem. Szülésznővel akkor találkoztam először, de semmi problémám nem volt vele, tökéletesen megfelelt. Maga a szülőszoba meg teljesen guszta volt. Orvosom szülés után is minden nap bejött megkérdezte hogy vagyok, nem-e fáj valami, megy-e szoptatás, de hát ez független attól, hogy hol szültem, hiszen ő az orvosom.

Én minden esetre azt mondom, ha megteheted, hogy magánba szülj, hát tegyed! Én még soha nem bántam meg azt, hogy magán szakemberhez mentem.

De én a helyedben felhívnám őket és informálódnék. Biztos vagyok benne, hogy ennyi pénzért szívesen adnak már előzetesen is kellő tájékoztatást.