Fiatalon szülő kismamák, megmondanátok őszintén, hogy volt lehetőségetek fiatalon szülni?

Utolsó én nem voltam irigy a 11/22.-re de mindig kinyílik nálam a bicska ha valaki minden áron azt akarja bemagyarázni, hogy csak úgy jó ahogy ő gondolja.

22es, ezt önvallomásként írtad? (te vagy a 22es) Egyébként én sem vagyok tinimami, csak nem érzem az esetüket "vakvilágba szülésnek", és nem értem, miért idegesíti ez némely hozzászólókat! A leírtak alapján is látszott, h nem putriszomorító, szotyiköpők írtak, hanem normál, dolgos emberek, akik majd büszkék lesznek, mert a dédunokáikat is fogják még látni, sőt talán a ballagásukon is ott lehetnek majd

Én 20 évesen szültem, mondjuk a férjem ekkor már 30 éves volt, nagyon jó munkahellyel, és fizetéssel. Ő már nagyon szeretett volna babát, és engem is meggyőzött a lelkesedése. Szüleink anyagilag nem támogatnak, mindent magunknak (ill. inkább neki) köszönhetünk, fizetünk fundamentát, stb. Én főiskolára jártam, amit azóta be is fejeztem, most egy másik szakot kezdtem el. 23 éves vagyok, most várom a 2. babát, 1-2 hét, és ő is megérkezik:) Még annyit megjegyzek, hogy rossz körülmények között nem vállaltam volna babát.

22 éves vagyok,a babám két hónapos. A párom 30 éves. 18 éves korom óta dolgozom,így jogosult vagyok mind a TGYÁS-ra,GYED-re. Dolgoztam a terhességem elején,majd abba kellett hagynom a munkát,de a párom is folyamatosan dolgozik. Igaz,hogy nem saját lakásban lakunk,de csak rezsit fizetünk,és valóban kaptunk használtan babaholmikat,de ha nem kaptunk volna,akkor is meg tudtuk volna venni. Egyikünk sem szenved hiányt semmiben. Persze nálunk is,mint minden családban,előfordul,hogy épp nem tudunk megvenni valamit,vagy kicsi csúszunk a csekkekkel,de ez nem korfüggő. A nagyszülők is vesznek néha egy-egy csomag pelenkát,de ez sem azért,mert mi szegények lennénk,vagy túl fiatal vagyok,hanem szerintem egy nagyszülő,ha anyagilag megengedheti magának,szokott venni ezt azt az unokájának,vagy a gyerekének vagy a menyének,vejének. Mi boldogok vagyunk,a mi életünk eddig így alakult,persze lehetett volna másképp is. Van aki már 17 évesen elég érett,van aki még 40évesen sem. Emberfüggő. Akinek pedig anyagilag is megengedik a babát,az meg vagy megdolgozott érte,vagy szerencsés. Szerintem nem korfüggő a dolog,hanem érettség és felelősség kérdése. Vannak akik nagyobb szegénységben másfél szobában neveltek fel több gyereket is. És lehet,hogy ma az a gyerek jobban értékel egy szelet kenyeret,mint egy isten tudja,hány funkciós okostelefont. Mi megengedhetnénk,hogy elkényeztessük a gyereket,de én az alapján fogom nevelni őt,amiben én is felnőttem,és a szüleim egyáltalán nem szórták a pénzt. Lehet,hogy fiatal vagyok,de úgy gondolom,hogy szeretem a gyerekemet,biztonságot és tisztaságot tudok neki nyújtani,és mindig lesz mit ennie,lesznek majd ruhái,könyvei. Természetesen vissza is fogok menni dolgozni. De ez így alakult,ha nem szorultam volna rá,hogy el kelljen mennem 18 évesen dolgozni,akkor nem tudom,hol lennék most.

15-ös vagyok. Nem értem, h pl miért lettem lepontozva????