Van itt olyan anyuka, aki nem aggódik állandóan és mindenen?
válasza:Én sem vagyok egy aggódó típus.
Viszont mielőtt elítéljük azokat akik pl állandóan vizsgálatokra járnak, ismerni kéne a történetüket. Lehet hogy már átestek pár vetélésen, vagy évek óta várnak a babára. Persze vannak olyanok akik túlzásba viszik az aggódást fölöslegesen.
válasza:Én úgy voltam vele, hogy akkor aggódok, ha a doki azt mondja, hogy van rá okom. :)
Ezt az első terhességem előtt megfogadtam, nem leszek idióta idegroncs kismama.:)
Így is lett, van két gyerekem, és van a hátam mögött két boldog, terhesség, bár a másodiknál millió probléma volt. :)
válasza:Én nem ítélem el őket, az ő testük, az ő babájuk... Egyszerűen csak szeretnék olyanokkal beszélgetni, akik nem dőlnek be a folyamatos paráztatásnak, amit a minél több pénz lehúzása miatt művel a média és az egészségügy karöltve.
Egyszerűen nem normális dolgok ezek számomra: hetente vérvétel, kéthetente UH, jajj kismama ne hízzon vagy hízzon vagy túl nagy a gyerek, túl kicsi blablabla... Velem pl. közölte a szegedi SZTK főnővére, hogy meg fog halni a babám, mert nem csináltattam meg a 12. heti hűűűdefontos genetikai UH-t, ezért össze fogok esni az utcán és meghal a babám. Megfontoltam a kockázatot, hogy mi történik, ha nem csináltatom meg, és én így döntöttem, jogom van hozzá. Nem vetetném el, ha Down kóros lenne, akkor sem, viszont úgy gondolom, hogy joga van igenis, hogy nyugodt anyukája legyek,amíg a pocakomban van és szépen szülessen meg, akkor is, ha beteg. De nem lehet senkivel partnerként beszélni, mert mindenki azt hiszi, hogy több joga van a babám és énfelettem döntetni, mint bárki másnak.
válasza: válasza:Értem már, hogy hogy gondolod. Az alapelveiddel teljesen egyetértek - nyugodtan meg lehet érte kövezni. Olyan dolgok történtek velem, amik után én is úgy gondolom, hogy egy beteg baba élete legalább olyan értékes, mint egy egészségesé, és azért, mert beteg egy baba, nem szabad elvenni az életét. Szívből írom, hogy becsüllek, amiért nem vetetnél el egy beteg babát, ez ritkaság. Ugyanakkor azt mondom, hogy a vizsgálatokra el kell menni. Nem mondom, hogy minden héten ultrahangra kell járni. Csupán azt mondom, hogy a kötelező genetikai ultrahangokra érdemes elmenni, méghozzá azért, mert arról azért mégsem árt tudni, ha ne adj' Isten valami gond lenne a babával. Mert ha nem tudod, és azért nem tudnak rajta segíteni, amikor megszületik, mert senki nem számított rá, hogy valami baj van, akkor bizony egész életedben bánni fogod, hogy nem mentél el a kötelező vizsgálatokra. Ne érts félre, nem paráztatni akarlak. Állj nyugodtan a terhességhez, mint eddig, de azért menj el a vizsgálatokra!
Boldog babavárást! (5-ös válaszoló voltam)
Nem az van, hogy egyáltalán nem megyek el szűrésekre. De a 12 hetin például csak a tarkóredőt mérik és az orrcsontot, aminek a méretének az eltérése Down kórra utalHAT. Ezt tudatosan hagytam ki, mert nem hiszem, hogy tudnának alternatívát mutatni, egy genetikai mutációt nem fognak megműteni, megölni pedig nem engedném. A másik ok, amiért csinálják, hogy csakis a 12.héten tudják belőni a pontos terhességi kort, ami pedig a szülés időpontját mutatja. Mivel nem tartom egészségesnek, hogy a betöltött 40. héttől kezdve azzal rémítgetnek, hogy túlhordááás (42. hétig van a NORMÁL várandósság), ezért nem akartam tudni a pontos korát sem.
De nyilván vannak olyan vizsgálatok, amikre elmegyek. (toxoplazma, ellenanyag és majd nagyobb korában egy részletes UH is). De attól, hogy pl. Down kóros lenne neki csak még nagyobb szüksége van egy nyugodt terhességre és egy szép születésre, valamint arra, hogy ne szakítsák el tőlem. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!