Van még itt olyan anyuka aki nagy babát szült gyorsan? Mennyire viselt meg? Lett még babád utána?

Tudom, neme ezt kérdezted, de a baba súlyán kívül pont az ellenkezőjét "csináltam" Nagy súlyú baba, 16 óra, 2x rajta volt a zsinór a nyakán, úgyhogy nem bírtam kitolni, vágtak-szabtak, kész. Annyi vért vesztettem, h 2 óra megfigyelés helyett 3óráig kellett bent lennem és akkor is, mikor felültem, visszaszédültem.

Megviselt, megviselt...de én nekimertem vágni a 2-nak, habár féltem is tőle. De az meg gyors lett, viszont könnyű.....

Szia

Első babám 4140gramm volt és 52cm. Óriás bébi ezt írták a könyvbe))

6óra volt. Este 10 -től éjfélig úgy el-el lihegtem a fájásokat, aztán jött az infúzió. Álltam végig, hogy a babám feje jobban csússzon lefele...amire nagyon emlékszem az az mikor fájás közbe vizsgált meg, azt hittem ilyen fájdalom nincs. A kitolás sem volt egyszerű, nem igazán éreztem a "székelési" ingert. Aztán a Picilányom keze a feje mellett volt a köldökzsínor meg a vállán, és minden nyomás után vissza csúszott. Akkor azt mondta a doki, hogy vacuum. Erre bejött még pár nővér meg doki, nyomták a hasam ki ahol tudta. De vacuum nélkül lett meg.

Most megint babát várok)) Remélem "ennélrosszabb" nem lesz!

első baba 3900 gr, 2 óra, 2 öltés

második baba 4490 gr, 3 óra, 0 öltés

fájt, kicseszettül fájt, a második jobban, mert azért ott már tudtam mi lesz...

A második babám ugyan nem volt nagy súlyú, de hosszú, a kh-ban 59 centinek mérték, a védőnő 62-nek mikor hazaértünk.

Másfél óra alatt meglett, ebből 45 perc a kitolás volt, mert rátekeredett zsinór, ami folyton visszarántotta akárhogy próbáltam nyomni... szegénykém ki-be liftezett a szülőcsatornában. Tépelődtek hogy mi legyen, nem mertek vákumozni mert féltek h a nyakán van a zsinór. Végül összeszedtem magam és azt gondoltam, hogy kisfiam most vagy soha és akkorát nyomtam hogy leszakadt a lepény és így kicsusszanhatott. Meglehetősen nagy koponyakörfogata volt, de nem repedtem és nem is vágtak egyáltalán, e tekintetben szerencsés vagyok, az elsőt is nagyon gyorsan szültem és akkor sem vágtak vagy repedtem. De ami a fájdalmat illeti... a második szülésnél én konkrétan a totál gesztenyebarnából egészen fehérre őszültem ezalatt a másfél óra alatt, közben többször is kiesett pár másodperc mert elvesztettem az eszméletemet egy-egy pillanatra. A készülék kiakadt a fájásaimat mérve, a szülésznő azt mondta ilyet még nem látott pedig 20 éve van a szakmában.

Szeretnék 3. gyereket majd egyszer, de többet nem szülök hüvelyi úton, az tuti, hogy ezt még 1x nem bírnám ki!

4430gr és 61cm.

Nyolc és fél óra alatt.Szakadtam,vágtak két napig felülni sem tudtam az ágyon:-((

Kb.két év múlva jöhet a tesó:-))

Az első szülésnél nem féltem(nem tudtam mi lesz)a másodiktól tartok,mi lesz ha még nagyobb lesz??!!

4030gr született a lányom. 15 órát vajúdtam. Hát nem szívesen emlékszem vissza a mai napig az utolsó 4 órára. Összefüggő fájásaim voltak, nem is értettem..mindenkitől azt kérdeztem miért nincs szünet a fájások között. Vártam már a kitolási szakot, mert mindenhol azt olvastam, hogy akkor már nem fáj annyira, mert már behelyezkedett a baba. Hát érdekes mert nekem az fájt a legjobban. Ráadásul az én lányom nyakán is körbetekeredett a köldökzsinór. 2 órán át tartott nálam a kitolás, mert ugye visszarántotta a köldökzsinór minden egyes nyomás után...ráadásul rövidebb is volt a köldökzsinór az átlagnál, csak a szerencsén múlott, hogy nem volt idő előtti lepényleválás. Megszenvedtem én is és lányom is a szülést. Úgy nézett ki mintha egy szilvát szültem volna, olyan lila volt szegény lányom feje. (a szeme 1 hónapig be volt vérezve) 3-an nyomták ki belőlem és egy szülésznő húzta és segített a tágulásban. Nekem baromira fájt. Az egyetlen jó dolog, hogy szinte alig vágtak, és pár öltés volt csak az összevarrás. Én már másnap tudtam ülni, de a bordáim és a tüdőm környékén majdnemhogy belilult a nagy nyomás hatására, mert ugye a doki keményem rám tenyerelt.Viszont én is sok vért vesztettem. Aznap mikor szültem nem bírtam felkelni mert összeestem és légszomjam is volt. Másnap estére lettem jobban.

Szeretnék még egy babát, de egyenlőre még jobban félek a szüléstől, most hogy már tudom milyen. Ha lehet 100%, hogy fogok élni valamilyen fájdalomcsillapítóval.