A nagyszülőknek ti mikor szóltatok?

Ez nálunk is fogós kérdés volt. Én sem akartam a nagyszülőknek (csak párom szülei élnek már) szólni, hogy megindult már a szülés, mert ők is az átlagnál jobban aggódósak, nem akartam,hogy még amiatt is idegeskednem kelljen, hogy ők 2 percenként hivogatnak meg halálra izgulják magukat.

Végül úgy lett, hogy férjem felhívta őket, amikor már a kórházban voltunk, és biztos volt, hogy aznap szülök (elég későn mentünk be a kórházba), volt is nem fogadott hívásunk a szülés pillanatában... :-)

De ez délután 5 órakor volt és hétvégén. Mondjuk ha hajnal 2 lett volna nem hiszem hogy felébresztjük őket csak azért mert megindult a vajúdás, akkor csak akkor szóltunk volna, ha már megvan a pici.

De a férjem tesójáék sem szóltak senkinek szülés közben (egész éjjel vajúdott az anyuka), csak másnap reggel írtak, mikor már megvan a pici.

Az biztos, hogy semmiképp sem szólnék még a legelején, főleg, ha aggódósak a szülők.

Nekem indított szülésem volt. Reggeli vizsgálatkor mondták, hogy mehetek szülőszobára, de még haza kellett menni a csomagokért. Otthonról hívtuk anyósomat és a nagymamámat (anyukám fuvarozott minkett), mire a kórházba értünk, ők már ott voltak. :) Végig kint várakoztak míg megszületett a babám, kb. 5 órát ültek a váróban. Most várjuk a kistesót, nem tudom még hogy lesz.

A helyedben vagy akkor szólnék mielőtt indulok a kórházba, vagy a szülőszobáról, de ha nem akarod, hogy ott topogjanak, vagy hívosgassanak, akkor megmondhatod, hogy indultok, de a telefont kikapcsoljátok, ha van valami közölnivaló, vagy megszületett a pici jelentkeztek ismét. :) Ha ki van a telefon kapcsolva, úgysem tudnak hívni, be nem engedik őket, innentől kezdve vagy kint várnak, vagy otthon izgulnak.

Nálunk is felkerült ez szóba.

Én mondtam a férjemnek,hogy szerintem elég lenne akkor hívni őket, ha meg van a baba, mert lehet,hogy 8 órát is vajúdok, akkor meg semmi értelme,hogy ott gubbasszanak a folyosón!

A férjem ezzel nem értett egyet, mondván,hogy aggódnak értem, ne várjam el,hogy otthon ülnek, ha meg tudják,hogy kórházban vagyok. Mondtam,hogy pont ezért nem kell szólni, amikor bemegyünk!

Aztán a babám megoldotta, mert sürgősségi császárral 15 perc alatt meglett!:)

A szülőknek már csak akkor tudott szólni a férjem, amikor kint volt a baba.

De mákom volt, mert másnap jöttek csak be!:)

Mi júliusra várjuk a babánkat. Anyuék alatt lakunk egy kétgenerációsban. Mindenképpen szólunk és anyóst is felhívjuk, ha indulunk a kórházba. Éjjel is. Annyira élvezték a terhességem minden pillanatát, olyan aranyosak voltak, nem nyomulósak, hogy nem hagynám ki őket ebből. Nem jönnek be a kórházba, csak mi leszünk apával, de ők otthon izgulhatnak, tudom, hogy ezt szeretnék. :D

Meg nem is fognak hívogatni, ismerem őket. Jó fejek.

Én úgy voltam, hogy senkit nem hívunk, csak ha megvan a baba. Este 11kor mentünk be, reggel 8 felé párom felhívta anyósomat, aki utána óránként, de volt hogy gyakrabban telefonált. Persze a 3. után párom kikapcsolta.

Én amellett vagyok, hogy ha megszületett, akkor.

Én édesanyámnak már most egekben van a vérnyomása, és nagyon féltem.

Jobban mint magamat, pedig veszélyeztetett vagyok, és nem is engedik végig a terhességemet!

Kb 2 hét múlva szülök. indítjuk pontosabban :S

Mondtam neki, hogy előbb lesz meg, befektetnek, és már most teljesen kiakadt, szóval befekszem reggel, meglesz a baba, és megkérem apámat utána, hogy hozza be, akkor csak az odafelé út alatt lesz teljes stresszbe .

Amúgy mindenkit utána hívunk :)

Én totál rosszul lennék attól a gondolattól, hogy esetleg hallanák a folyosón, ahogy nyögök,(üvöltök) vagy ilyesmi :S Azt mondják az indított szülés sokkal fájdalmasabb.

Ez olyan intim, csak a férjemre, rám a babára meg a személyzetre tartozik a szülés.