Milyen érzés a vajúdás, a szülés? Ki mire gondol közben?

7-es válaszoló :) Annak idején az első terhességemnél azért kezdtem mondogatni a "varázsszöveget", mert a családtagjaim mind szörnyű dolgokat meséltek a szülésről, már gyerekkoromtól kezdve. Nálam jobban nem félt senki a szüléstől, ezt állítom. Sokáig pl emiatt nem akartam gyereket sem, ill akartam, csak nem mertem belevágni, és még az is megfordult a fejemben, hogy inkább örökbefogadnék, minthogy szüljek. Aztán várandós lettem, és akkor meg már nem volt mit tenni, a saját félelmemet akartam előszőr ezzel elaltatni, meg magamat is, mert ha a szülés csak átvillant az agyamon rögtön pánikolni kezdtem, és úgy meg nem tudtam elaludni, csak pörgött az agyam. De ez, hogy ezt mondogattam magamnak, ez segített, a végére már el is hittem hogy így lesz, és valamiért így lett. Pontosan nem tudom az okát miért alakultak így a szüléseim ahogy, de ha lehetne én ilyet kívánnék mindenkinek, mert tényleg semmi rosszat nem tudnék mondani róla ezek után, ha akarnék sem. A családom sem érti amúgy mi történt, mert apai és anyai ágon is nehéz szülések voltak mindenkinél, komplikációkkal fűszerezve.

A félelem elvileg növeli a fájdalomérzetet, úgyhogy én ezt jó módszernek gondolom még most is, ha van tudományos alapja, ha nincs. :)

Két kislányom van, és nekik is ezt el fogom mondani :)