Van e valaki közületek, aki megbánta az apás szülést?

Én nem bántam meg.

Csodálkoznék, ha emiatt megromlana a házaséletek. A páromnak nagy élmény volt. Ne fosszad meg a párodat ettől. Döntse el ő, hogy be akar e menni, vagy nem. Beszéljétek meg. Az első szülésnél nem engedtem be, azóta is a fejemhez vágja.

Szia! ha ennyire tartasz attól, hogy a párodra milyen hatással lesz a látvány, akkor azt ajánlom, legyen melletted, de a fejednél.

egyébként is oda állítják a kispapákat, hiszen "alul" kell a hely a szakszemélyzetnek :)

így tud neked is segíteni, fogja a kezed, törli a homlokodat, bíztat, vagy csak ott van és már az is számít. viszont nem lát szinte semmit.

egyébként nálunk nem volt semmi gond abból, hogy mindent látott a párom.

Könnyű szülést Neked!

egy 8 hónapos kisfiú 11 hetes terhes anyukája :)

Szia,én is nagy dilemmában voltam szülés előtt,mert a párom nagyon szeretett volna bent lenni,de nekem voltak kételyeim a témával kapcsolatban,én is ugyanettől féltem mint Te,de nem akartam megfosztani őt ettől az élménytől.Végül bent volt velem és hidd el,olyan erőt adott nekem,hogy hihetetlen ,így utólag azt gondolom,nagyon rossz lett volna nélküle szülni.A párod azt fog látni,amit akar,beszéljétek meg,hogy álljon a fejednél,ott garantáltan nem fog látni semmit,mi megbeszéltük,hogy nem fog odanézni,csak a babánál,de nem is akart többet látni.Amúgy meg nagyon diszkréten kezelték a dolgot a szülésznők és az orvos is,amikor varrtak kiküldték a páromat és amikor végeztek velem és visszajött,szintén leakartak.Én csak buzdítani tudlak benneteket az apás szülésre,ne aggódj,inkább örülj,hogy beakar menni a párod:-D Szex?Nem hazudok,tényleg jobb mint volt!!Majdnem minden nap szeretkezünk:-D,még előtte sem volt ilyen intenzív a szexuális életünk,igaz az első pár alkalommal eléggé fájt a gátseb miatt.

Szívből kívánok könnyű szülést!

Egy 3 hónapos baba anyukája

Szia

Én nem szerettem volna ha ott van de egyből meg is kaptam a magamét végül arra jutottam nem csak az én gyerekem hanem az övé is neki is joga van átélni azt a pillantott mikor a világra jön mikor először levegőt vesz stb igaz ahhoz ragaszkodtam hogy a fejem mellől nem mozdulhat mikor megkérdezte tőle a doki hogy elvágja a köldökzsinórt én egyből rávágtam hogy nem innen nem mozdulhat de hát mikor mondták neki hogy nézze meg hogy mosdatják egyből oda rohant és mikor felém fordult mosolyogva épp úgy rendesen látta hogy bújuk ki a méhlepény de ezek után se nagyon lehetett vele bírni a 6 hét alatt.Megszenvedtünk a szüléssel mert gyatra fájásaim voltak oxitól se lett jobb a doki nyomta végül ki belőlem de ha férjem nincs mellettem ott "haltam" volna meg egyedül mikor azt mondtam ennyi volt én nem bírom nagyon nagy erőt adott mindig.Ezek után semmi pénzért nem szülnék úgy hogy nincs mellettem

Mi is együtt szültük meg a kisfiunkat,pedig én is tartottam tőle,hogy majd a padlóról kell felmosni!!!

Abszolút nem izgult,azt mondta minek???Az orvos sem aggódik,és a szülésznő is nyugodt volt.Aztán mikor már a végéhez közeledett az esemény,akkor kérdezte párom,hogy nézheti-e?mondtam neki,hogy nekem mindegy,mert már semmi nem érdekel,csak kint legyen a baba.

Végig nézte,ahogy kibújik,és azt mondta úgy nézett ki,mint egy "szőrös balfi vizes üveg".

:):):)

Aztán varrásnál is bent volt,és azt is nézte,és hitetlenkedett,hogy nem érzek semmit,mikor majd széttép a doki,és öklöstől van bennem.Mondom abszolút nem érzek semmit.(lidokain injekciót sem éreztem.)

Szóval én nem bántam meg,hogy bejött,ő meg egyenesen kikérte volna magának,ha nem jöhetett volna be,pedig 22 órakor jött haza a munkából,és hajnali 3-kor már ébresztettem.15:10-kor lett meg a fiunk.

Szia!

Énörültem, hogy ugy döntött a férjem, hogy bejön velem a szülőszobába. nagy segitség volt a számomra. A kedves szavak,a törődés... és sok-sok minden amivel engem segitett.