Elmesélnétek, hogy hogy zajlik a szülés?

Én a szerencsések közé tartozom mert 2 órán belül megszületett a kislányom vajúdást is beleszámolva.

Délután 4 körül elkezdett görcsölni a hasam ami egyre-erősebb lett.17 óra előtt átsétáltam a szülőszobára bár akkor már alig tudtam menni olyan fájásaim voltak.Akkor megvizsgáltak de mivel csak 4 centire voltam kitágulva azt mondták valószínű még jó pár óra visszavan.

Erre ekkor elfolyt a magzatvíz és látták a baba fejét.Na innentől elmúltak azok a nagy fájdalmak,jött a kitolás.Én ezt ahhoz hasonlítom mint amikor szorulása van az embernek és erősen kell nyomni csak ez azért durvább.

18:10 kor megszületett a kislányom,csodálatos volt.:)))

Picit odaadták,majd elvitték mert engem össze kellett ott alul varrni.Ez elég fájdalmas volt és kb 1 órán át tartott.Nem érdekelt mert nagyon boldog voltam.

2 hétig nagy fájdalmaim voltak a gátvarrás miatt de túléltem!:)

Elraktam a ruhákat a szekrénybe felső polcra nyúltam mikor mintha elszakadt volna a nadrágom ez (este 7-kor volt),majd elmentem wc-re leültem nem is nyomtam és folyt egy kis víz,gondoltam ok már nyomni sem kell kinyomja a gyerek :D de aztán elmeséltem páromnak rá 2mp-re sok víz végigfolyt a bal lábamon,na akkor irány a kórház,(persze csurong vizes hajjal mivel nemrég volt fürdés)persze bepánikoltam és azt hajtogattam "csak bepisiltem" gondolhatod,hogy néztek rám :D akkor felvették az adataim,papirokat kértek,én az asztalon ültem és akkor kis szünet,(elájultam)utána beöntés,wc-zés és fürdés,majd szül szoba 20:30-kor,éjfélig nem is volt gond,na aztán akkor azt hittem meghalok nagyon fájt,remegtem,reggel 6:35 körül csak nyomtam és kérdezték "maga nyom"nem szóltam semmit,nem is vettem észre,hogy figyelnek nyomtam megint akkor odaszaladtak és jött a doki majd nyomhattam,6:40-kor megszületett a kislányom és kiderült mindössze kb 20cm volt a köldökzsinór azt mondták csoda,hogy megbírtam szülni és már értik miért fájt annyira,2-hétig nekem is nagyon fájt a gátvágás helye.

hát ennyi Ja és miért nem szóltam,hogy nyomnom kellett,mert annyira fájt,mikor az orvos "kézzel" vizsgált vajúdás közben.

Szia!

Nekem hajnali fél 3 kor elfolyt a magzatvizem. Szép lassan elkészültünk lezuhanyoztam, összeszedtem a cuccom és bementünk a kórházba. fél 4 körül már a szülőszobán voltunk. 38 hetes voltam akkor. Megvizsgáltak, megnézték, hogy mennyire vagyok nyitva, de még szinte semennyire se. Akkor már a magzatvizem egy kicsit véres volt, de azt mondták ez nem gond. Bevittek egy szülőszobába és ott ráraktak egy magzati szívhang és fájáserősség vizsgálóra. Kb 1 órára. A picivel minden rendben volt, fájásokat mutatott a gép, de gyengéket és én csak hasfeszülést éreztem. Mondták, hogy pihenjek. 9 óra körül vizsgáltak meg újra, amikor megállapították, hogy a méhszájam nem akar puhulni és ezért egy tablettát helyeztek fel, ami ebben segített. (Nem éreztem semmit) Megkaptam a beöntést, aztán wc, zuhanyzás és vissza a szobába. Újra megvizsgáltak a fájásmérővel. Már picit erősebbet mutatott, de még mindig nem volt semmi igazán. 12 körül bekötötték az oxitocint, hogy felerősödjenek a fájások, hogy elkezdődjön a tágulás. A fájások erősödtek, de nem tágultam. 3 órakor megérkezett a dokim, mondván, nem igaz, hogy nem történik semmi. Megvizsgált és csúnyán összeráncolt szemmel és mérgesen kijelentette, hogy nem igaz, hogy nem vették észre, hogy csak megrepedt a magzatburok, de a buroksapka még fent van. (Ez annyit jelentett, hogy a baba feje nem tudott lejjebb csúszni és nem tudta tágítani a méhszájat.) Azt mondta, hogy burkot repeszt, azaz eltávolítja a buroksapkát és minden be fog indulni. Így is lett. Mondjuk az oxitocin adagomat felcsavarta. Szinte 10 percen belül összefüggő fájásaim kezdtek lenni. Mondták is, hogy már két újjnyi a méhszáj. Beültettek egy kád forróvízbe és ott még jobban fájt, de a szülésznő, mondta, hogy ne jöjjek ki, mert ez segíteni fog, hogy haladjunk. Kb 1 órát töltöttem bent és megvizsgált a szülésznő, azt mondta 4 ujjnyira kinyiltam, úgyhogy maradjak még. Nagyon fájt, úgyhogy egy 15 perc után kijöttem és labdáztam, aztán vissza a kádba, mert ott jól haladtunk. Onnan már csak a végén jöttem ki fél 8 körül. Labdáztam még, aztán mondták, hogy feküdjek fel az ágyra, mert megnéznének. A szülésznő megvizsgált és mondta, hogy forduljak a jobb oldalamra és akkor a pici feje lejjebb fog csúszni és utána már érezni is fogom a székelési ingert, amikortól lehet nyomni. Mire ezt elmondta elfordultam és azonnal jött az inger és két- három nyomásra kint volt a kisfiam 3350 g és 54 cm-el. A kitolási szak már egyáltalán nem fájt csak feszítő érzés volt. Aztán a dokim mondta, hogy a lepényben segít és megnyomva a hasamat, mert már nagyon fáradt voltam, kinyomtuk a lepényt. Utána összevarrt, mert volt gátmetszésem is, amit észre sem vettem. Megkaptam a babámat a karomba és apával gyönyörködtünk benne. Aztán felöltöztettek és áttoltak az osztályra. Most remélem kicsit rövidebb lesz a szülésem és fájásokkal indul, nem magzatvízelfolyással. Nagyon elfáradtam a végére. Most 34 hetes vagyok és ismét kisfiút várunk.

Este 10kor bementünk a kórházba, mert 5-8 perces fájások voltak. Amint beértünk már csak 5 percesek voltak (egész éjjel), bent kellett maradnom. Volt beöntés, borotválás. Másnap 10kor kaptam oxitocin, mert nagyon lassan haladtunk, volt burokrepesztés is, és 11-re megszületett a kisfiam. Abban az egy órában olyan fájdalmaim voltak, hogy elmondani nemtudom, többszöröse mint amik éjjel voltak. Sokáig és sok vért vesztettem, 2 napig felállni sem tudtam mert nyomban összeestem. A gátmetszés/varrás nem fájt, csak utána. Sokat vajúdtam, de megérte! :)

Gyors és könnyű szülést kívánok neked!

Délután 1-kor elfolyt a magzatvizem, bementünk a kórházba, de csak 2-kor kezdtem el érezni az első fájásokat, akkor elmentem letusolni, előtte kaptam beöntést.

Jött az orvosom, akkor befeküdtem az ágyba és ott vajúdtam még kb. egy órát, majd délután fél 4-kor éreztem a tolófájásokat és szerencsére egy nyomással kibújt a kisfiam, a szülésznőm pedig gátvédelmet csinált, ami jól sikerült, így nem repedtem, megúsztam egy öltés nélkül:)

Abszolút nem fáradtam el, nagyon könnyen szültem, gyorsan regenerálódtam:))

Én kétszer szültem, szerencsére elég könnyű szülés volt mind a kettő.

Az elsőnél fél 4-kor kismamatorna közben elfolyt a magzatvíz. Már 1 hetet túlhordtam, és mindent csináltam már, hogy meginduljon, a kismamatorna megtette a hatását. (Otthon DVD-re). Lezuhanyoztam, bementünk a kórházba. Fájásaim nem voltak. Az ügyeletes megvizsgált, és azt mondta, hogy nem hiszi el, hogy nincsenek fájásaim, mert 3 ujjnyira nyitva vagyok. Ilyet még nem is látott. 3 ujjnyinál hívják a fogadott orvost, addig meg az ügyeletesnél vajúdsz. Úgyhogy hívták, de pont vidéken volt, úgyhogy vártam rá 3 órát. Ja, még rögtön adtak antibiotikumot, állítólag ez van, ha a magzatvíz elfolyt.

A dokim meg egyből rám kötötte az oxitocint, mivel mondta, hogy már zöld a magzatvíz, nem várhatunk tovább a fájásokra. 1 órán keresztül nem hatott, majd rögtön fél perces fájásaim lettek. 1,5 órát vajúdtam, de az iszonyú volt. A kitolás már semmi nem volt ahhoz képest. Volt gátmetszésem is, de azt észre sem vettem. A varrás viszont nekem is nagyon fájt, felért egy második szüléssel.

A második gyerekem nagyon könnyű szülés volt, még ehhez képest is, pedig 4,3 kg lett. 1 napos túlhordással bent fogtak, aminek én nem örültem, mert nem akartam még egy hetet a kórházban üldögélni, apának meg erre peregjenek a szabik, hogy otthon vigyáz a nagyobbik gyerekre? Na, mindegy a doki azt hitte jót tesz velem, mások mindig be akarnak feküdni. Szerencsére aznap este beindult a szülés. Rendszertelen, apró fájásaim voltak, mégis 4 ujjnyira kitágultam pár óra alatt. A doki azt mondta, hogy így nem lehet szülni, úgyhogy végül megint kaptam egy mini dózis oxitocint. (Úgy látszik neki ez a mániája, lehet, hogyha lenne 3. már nem őt választanám?) Meg is ijedtem, hogy most megint nagyon durva lesz a vajúdás, de szó szerint 3 erős fájás után meglett a hiányzó 1 ujj. A kitolás most rosszabb volt, mivel mint utólag megtudtam, nem vágtak. Ezért varrni sem kellett, szóval nagyon örültem, és meg is lepődtem, hogy kész is vagyunk.

Mindenkinek ilyen könnyű szülést kívánok!